A Jóga Alapismeretei – VII. Szeretet
K: El tudja érni a pszichikai szeretet a Legmagasabb Igazságot a saját képessége által?
A: Igen, hogyne!
K: Hogyan tudhatjuk, hogy teljesen pszichikai a szeretetünk az Isteni iránt?
A: Ha nincs jelen az ego, ha tiszta az odaadásunk, ha alávetjük és átadjuk magunkat az Isteninek.
K: A pszichikai szeretet mindig az Isteni felé irányul?
A: Időnként emberi személy felé irányul, de igazi megelégedést addig nem ér el, amíg nem fordul az Isteni felé.
K: Nem ugyanaz a pszichikai szeretet, mint az Isteni szeretet?
A: Nem. Van emberi pszichikai szeretet is, amelyet az önzetlenség, a hűség és egy emberi lény iránti ön-odaadás jellemez.
K: Az emberi szeretet, ha pszichikai fordulat következik be nála, nem vezethet isteni Szeretethez?
A: Az egyikből tovább lehet jutni a másikba.
K: Az isteni Szeretetet nem lehet emberi érzelmekkel kifejezni?
A: Hogyan lehetne az isteni Szeretetet emberi érzelmekkel kifejezni? Akkor az emberivé, nem istenivé válik. Ha úgy érted, hogy van valami azzal egyező, csak sokkal nagyszerűbb, az úgy lehetséges.
K: Fel tudjuk ismerni [realizálni tudjuk] a spirituális igazságot a pszichikaivá vált emberi szereteten keresztül?
A: Nem, csak elmosódott képeket kapunk, nem realizálunk.
K: Igaz az, hogy az isteni Szeretet az az indíték, amely az embereket a Jóga elkezdésére vezeti?
A: Nem, lehet az emberi szeretet is az, amely az Isteni felé fordul. De sok indítékból elkezdődik a Jóga, nem csak szeretetből.
K: Az isteni Szeretetben nincs érzelem?
A: Van egy intenzív érzés — az nincs, amit az emberek érzelemnek neveznek, mert az felszínes és múlékony. Az isteni Szeretet intenzitása soha sehol nem hoz létre zavart a lényben.
K: Az érzelem az Ánandának egy kifejeződése?
A: Hogyan fejezi ki az Ánandát az érzelem? Az Ánanda érintésének az egyik eredménye lehet az érzelem a tudatban, de nem az érzelem juttatja kifejezésre az Ánandát. Az Ánanda maga a saját kifejeződése.
K: Mi az igazi módja, hogy kinyilvánítsuk az isteni Szeretetet?
A: Az, hogy önzetlenül egyre jobban az Isteni felé fordulunk.
K: Lehetséges a teljes átalakulás előtt Isteni Szeretetben részesülni?
A: Részben.
K. A pszichikainak a szeretet az egyetlen képessége, vagy vannak más képességek is benne?
A: A pszichikaiban bőven vannak képességek: a hit, a pszichikai látóképesség, az Isteni iránti hála, a törekvés tüze, és még sok más.
K: Van a pszichikai szeretetben „abhimān„?
A: Semennyi. Az „abhimān” tiszta egoizmus.
K: A közönséges emberi szeretet nem a pszichikai szeretet árnyéka?
A: Nem, egyáltalán nem. A közönséges emberi szeretet vitális, emocionális és fizikai, és mindig egoisztikus — az ön-szeretet egyik formája. A pszichikai alkotórész nagyon kicsi, keveseket kivéve.
K: Lehet a pszichikai szeretetnek a fizikaiban bármilyen megnyilvánulása?
A: Lehet — de nem szabad hogy beszennyezze azt a szexualitás.
K: Van pszichikai szeretet az állatoknál?
A. Szexuális szeretetük vitális-fizikai — leggyakrabban az egyéb szeretetük is az. A magasabb rendűeknél bejön bizonyos pszichikai tényező. Bizonyos állatoknak van egy pszichikai ragaszkodásuk az emberek iránt.
K: Hogyan különböztessük meg az Anya iránti pszichikai bhaktit, mentális bhaktit és vitális bhaktit?
A: A pszichikai bhakti szeretetből és követelés nélküli ön-odaadásból áll, a vitális annak akarásából, hogy az Anya birtokoljon minket, és hogy őt szolgáljuk, a mentális hitből és mindannak a feltétel nélküli elfogadásából, ami az Anya, amit mond, és amit tesz. Ezek azonban külső jelek — a belső, teljesen felismerhető, de szavakkal nem kifejezhető, jellegzetesség az, amiben különböznek.
K: A Jógánkban nincs semmi haszna a mentális és vitális bhaktinak?
A: Ki mondja, hogy nincs? Amíg valódi az odaadás, addig minden Bhaktinak helye van.
K: A pszichikai bhakti ugyanaz, mint a tökéletes odaadás?
A: Az a tökéletes odaadás alapja.
K: Mi a különbség a pszichikai érzelem és a pszichikai bhakti között?
A: A Bhakti az Isteni, a Guru, stb. felé irányuló pszichikai érzelem, pszichikai érzés.
K: Mi a “Prem Bhakti” jelentése? Miben különbözik az egyszerű bhaktitól?
A: Feltételezem, ez az a Bhakti, amelynek a szeretet az alapja; lehet az imádatnak, a meghódolásnak, a tiszteletadásnak, az engedelmességnek, stb.-nek Bhaktija, de szeretet nélkül.
K: Gyakran érzek törekvést, hogy mindent az Anyában lássak, és az Anyát mindenben. Meg fog ez valósulni?
A: Mindent az Anyában látni és az Anyát mindenben, egy elengedhetetlen tapasztalat a Jógában. Nincs rá ok, hogy ez ne történjen meg.
K: Gyakran jön egy nagyon erős érzés, hogy nagyon messze vagyok az Anyától. Miért van ez az érzésem?
A: Ez a fizikai vagy külső lény érzése, amely tudatlanságánál fogva képtelen érezni az Anya közelségét.
K: Hogyan győzzem le ezt az érzést, hogy messze távol vagyok az Anyától?
A: Az Anya mindig közel és belül van, csak az elme és a vitális homálya az, amely nem látja vagy érzi ezt. Ez egy olyan tudás, amelyet az elmének szilárdan meg kellene tartania.
K: Mi a helyes módja másokkal fenntartani a harmónia és a jóakarat kapcsolatát?
A: A Jóga életében egyedül a pszichikai az, amely ezt meg tudja tenni. Az elme és a vitális csak ezzel vagy azzal a személlyel tudja ezt megtenni, akivel egy mentális vagy vitális rokonságban van, és ez nem a valódi dolog.
K: Ha a szeretetemhez követelés társul, az vitális szeretet?
A: Igen, ez a vitális szeretet természete. A vágyon alapul, és a követelés érzésén vagy a birtoklás érzésén; a pszichikai szeretet az ön-odaadáson alapul.
K: “Ha szeretsz, akkor szeretni foglak”; ez nem a vitális szeretet kifejeződése?
A: De igen — a megalkuvó vitális szereteté.
K: “Még ha gyűlölsz is, és nem érdekellek, én szeretni foglak”; lehet ez a vitális szeretet kifejeződése?
A: Egy bizonyos fajta vitális szeretetnek lehet a kifejeződése — de lehet egyfajta pszichikai szeretet kifejeződése is.
K: “Annyira foglak szeretni, amennyire te szeretsz engem”; milyen fajta szeretet mutatkozik meg ebben a kifejezésben?
A: Ez egyáltalán nem szeretet — ez egy üzleti kompenzáció.
„Amikor eldöntöm, hogy megállítom ezt az ősi szeretet-szenvedés programot, megtanulom önmagamat szeretni mindenek fölött. Felfedezem, hogy az önmagam-iránt-érzett-szeretet az egyetlen valódi szeretet. Változatlan, örök és szuverén, mivel a lélek és a test egyesülésén alapszik. Végül felfedezem, hogy a mennyei öröm nem külső, hanem belső.
Miért javaslod, hogy önmagamat szeressem mindenek fölött? Ha mindenki ezt teszi, nem lesz a társadalom még durvább, még önzőbb és még rombolóbb?
Biztosan nem! Az egyetlen valóság, hogy Idessza vagyok a korlátlan Teremtnő. Az, hogy, önmagam iránti szeretetben élek, magában foglalja, hogy mindenek fölött a lelkemre hallgatok. Az igaz szeretet belülről indul, és kívül mutatkozik meg. Honnan tudom, hogy valamit önmagam-iránt-érzett szeretetből, vagy egyszerűen önzésből teszek? Mivel az önmagam-iránt-érzett-szeretet lelkemből fakad, nincsenek elvárások. Az önzést az egóm diktálja, és mindig a félelmen és egy bizonyos eredményhez való kötődésen alapul.”
Részlet a Hatalom kötetből, EzVanKiadó : 2009 Írta : Ghis and Mado
Ez az idézet teljesen összhangban van azzal, amiket fentebb a kérdésekre Sri Aurobindo válaszol?
Akkor van összhangban, ha az önszeretet Isteni vagy pszichikai szeretet, és így a központi lényünkre irányul, az igazi Énünkre vagy a lelkünkre, aki az Isteninek az individualizálódott aspektusa. Tehát ez a szeretet az Isteni felé irányul. Ahhoz, hogy szeressük ezt a lényünket, nem kell, hogy már előzőleg felismerjük [realizáljuk] azt, ahogyan Istent is azelőtt lehet szeretni, hogy felismertük volna az ő valóságát.
Ha viszont arra az „én”-ünkre irányul, akivel a tudatlanságban azonosulunk, a fizikai, vitális, mentális egóra, akkor nincs összhangban. Mert ez az ego nem mi vagyunk, hanem a Természet része.
Ha erre a Természetünkre csak megfigyelőként tekintünk a hibák elfogadásával, részvéttel, szeretettel, és azzal a törekvéssel, hogy ezt a Természetet Istenivé kell átalakítanunk, akkor ez helyes attitűd. Mindenképp egy helyes kiindulási pont.
Mado:”Mivel az önmagam-iránt-érzett-szeretet lelkemből fakad,” (Since the loveof-me is inspired by my soul,)
Dambholi:”ha az önszeretet Isteni vagy pszichikai szeretet, és így a központi lényünkre irányul, az igazi Énünkre vagy a lelkünkre”
Itt zavart érzek: a lelkemből fakad, vagy oda irányul?
Ahhoz, hogy a Isteni szeretetre tudatossá válj, minden egyéb szeretetet el kell hagyjál.
Az Anya
ref. Words Of The Mother, vol 14, Divine Love, p.125
Szeretet, mikor anélkül adunk, hogy bármit várnánk cserébe.
Az Anya
On Thoughts And Aphorism, 1969. december 15.