A Jóga Alapismeretei – X. A Munka
K: Amikor emberek csatlakoznak az Asramhoz, hogy gyakorolják a szádhanát és az Anya védelme alatt éljenek, nem szükséges nekik valamilyen Asram munkát végezni, hogy fejlődjenek a szádhanájukban?
A: Végezniük kellene.
K: Nekik kellene munkát kérniük az Anyától, vagy várniuk kell, amíg ő ad munkát nekik?
A: Ha igazi a szándék bennük, akkor munkát fognak kérni.
K: Néha, amikor a Szádhak az Anya engedélyét kéri, hogy a maga által választott munkát végezhesse, akkor lehet-e azt mondani, hogy ez az Anyáért végzett munka?
A: A szádhaknak késznek kellene lennie, hogy bármilyen munkát elvégezzen, ami szükséges, nem csak azt a munkát, amit előnyben részesít.
K: Egyesek azt mondják, hogy ha egy szádhak kéri az Anya engedélyét egy munkához, és ő megadja neki, akkor nem lehet azt mondani, hogy ez közvetlenül az Anya munkája. Csak az a munka az ő munkája, amelyet maga az Anya ad. Igaz ez?
A: Ez a körülményektől függ.
K: Úgy látom, hogy amikor valamit el kell végezni az Asramban, a szádhakok általában azt mondják: „Megcsinálom, ha az Anya megkér rá.” Így gyakran el van hanyagolva a szükséges munka az Anya nevében. Az őszinteségüknek a jele, amikor az Anya nevében vonakodnak valamit megtenni?
A: Ha ők őszintén alárendelik magukat az Anya utasításának, az teljesen rendben van; ha ez pusztán egy kifogás, hogy ne végezzenek el valamit, amit meg kellene csinálni, az egy másik dolog. De ez az esettől függ – az egyik ember ítélőképessége nem ugyanaz, mint a másiké, vagy mint a józan ész. Az egyik lehet, hogy azt gondolja, helyes egy dolgot megtenni, egy másik, lehet, hogy nem ugyanígy látja.
K: Néha, ha sürgősen szükség van segítségre valamilyen munkában, és szólnak egy szádhaknak, hogy segítsen, ő azt mondja: „Az Anya utasítása nélkül még egy perc segítséget sem nyújthatok.” Ezt őszinte megértés mondatja vele?
A: Általában ő nem őszinte – ez azt jelenti, hogy nem akarja megtenni.
K: Egyesek az Asramban azt mondják: „Ha maga az Anya nem ad nekünk semmilyen elvégzendő munkát, miért kellene nekünk kérni őt, hogy adjon? Ha az az óhaja, akkor ő maga fog adni nekünk munkát, nincs rá szükség, hogy mi kérjük.” Mennyire van ezeknek az embereknek igaza a megértésükben?
A: Semmi ok sincs, amiért valakinek ne kellene felajánlani a munkát, ha van elvégzendő munka. Gyakran van elvégzendő munka, és senki sem ajánlja fel, ezért nincs elvégezve. Az Asram munka legnagyobb részét néhány ember végzi el, míg mások csak egy keveset csinálnak, vagy amennyi a kedvükre való.
K: Mit jelent, amikor azt írod: „Az Asram munka legnagyobb részét néhány ember végzi el, míg mások csak egy keveset csinálnak, vagy amennyi a kedvükre való”? Azt jelenti, hogy ezek a többiek csak a saját elégedettségükre és kényelmükért dolgoznak, és nem az Anyáért?
A: Egyszerűen megjegyeztem a tényt, hogy a lelkes dolgozók kevesen vannak, és amikor el kell végezni egy munkát, akkor ők jelentkeznek – a többiek lelkesedés nélkül végeznek bizonyos állandó munkát, amit maguk választottak, vagy pedig egyáltalán semmit nem csinálnak vagy lényegében semmit.
K: Ha egy szádhak képtelennek találja magát, hogy meditáljon, tud haladni a szádhanában azzal, hogy csak munkát végez az Anya számára?
A: Ha a munkát felajánló szellemben végzi megnyílva az Anyának és az ő tudatának és erejének.
K: Ha valaki csatlakozik az Asramhoz, és őszintén végzi az Anya által adott munkát, de úgy látja, hogy gyakran kerül rossz állapotba, akkor ő valójában nem szádhak? Ez azt jelenti, hogy a munkát nem a felajánlás igazi szellemében végzi?
A: Ez a szádhaktól függ. Senki sem tartja meg a jó állapotot folytonosan, nem ez a lényeg. Ha alapvetően őszinte a munkában és a szádhanában, akkor ő szádhak; de pusztán azért dolgozik, mert dolgoznia kell, vagy ha önző szellemben dolgozik, akkor ezt nem lehet a felajánlás szellemének nevezni.
K: Egyesek azt mondják, hogy sok embert, akik semmit nem értenek a Jógából, fogadd el az Anya véglegesen szádhaknak, és csak azért ad nekik valami munkát, hogy esélyt adjon nekik, hogy lehetőséget kapjanak a Jógára. Mi az igazság ebben?
A: Amit jelentesz, hogy mondták róluk, értelmetlennek tűnik.
K: Én hiszem, hogy Sri Aurobindo Asramja isteni hely, és ha jön oda valaki, és megkezdi a munkáját, akkor az isteni erő az, amely vezeti őt, hogy kezdje el, és ha ezt az Anyának szentelés szellemében teszi, akkor az Anya eszközévé fog válni. Az Asramnak maga az atmoszférája fogja késztetni arra, hogy vegye fel ezt az attitűdöt. Igaz, amiben hiszek?
A: Az Asram atmoszférájában lehet egy erő, és van is, de az egyén belső beleegyezése is szükséges.
K: Amikor X jött ma, hogy csatlakozzon a munkánkhoz, Y viccesen azt mondta neki: ”Miért csatlakoztál ehhez a munkához? Ez nagyon nehéz. Jobb otthagynod.” Bár humorosan mondta, nem valószínű, hogy az ilyen beszéd árthat másoknak?
A: De. Nincs haszna, és árthat.
K: Elengedhetetlen a munka ahhoz, hogy belenőjünk a spirituális tudatba és realizáljuk a Szupramentális Igazságot?
A: A közönséges elméből a spirituális elmébe történő növekedést meg lehet valósítani a meditáció vagy az Istennek szentelt munka vagy az Isteni iránti Bhakti által. A mi Jógánkban, amely nem csak statikus békére vagy feloldódásra törekszik, hanem dinamikus cselekvésre is, a munka elengedhetetlen. Ami a Szupramentális Igazságot illeti, az más dolog; az csak az Isteni leereszkedésétől függ, és a Szupramentális Erő működésétől, és nem köti semmilyen módszer vagy szabály.
K: Lehetséges a szádhakok számára realizálni a Szupraértelmet a munkán keresztül?
A: Ha megfelelő a tudatuk.
K: Az Anya azt írja: „A cselekvés illúziója az emberi természet egyik legnagyobb illúziója.” Itt mit jelent az illúzió?
A: Az illúzió azt jelenti, hogy ők azt hiszik, a cselekvésük mindennél fontosabb és annak egoisztikus céljai az az Igazság, amelyet követni kell.
K: Észrevettem, hogy amikor egyedül vagyok, és nem végzek semmilyen munkát, akkor tele vagyok békével és törekvéssel, de amikor kijövök a munka területére és kapcsolatba lépek másokkal, akkor sok nehézség merül fel, és elveszik a békém és a törekvésem. Mi az oka ennek?
A: Ez az a nehézség, hogy nyugodt légy és add át megad a cselekvésben és mozgásban; ha nincs cselekvés és valaki egyszerűen csendben ül, akkor könnyű nyugodtnak maradni.
K: Bizonyos emberek azt mondják, hogy egy irodalmi vagy művészi képességgel nem rendelkező személy nem tud fejlődni a szádhanában, és nem lehet eszköz az Isteni munka számára. Igaz ez?
A: Ez mind ostobaság. Azok közül, akik a legjobban fejlődnek, egyesek nem tudnak jól írni, és semmilyen művészetet sem ismernek.
Legutóbbi hozzászólások