Aforizmák 136-140.
136. Miért szenved az elméd vagy a tested? Mert a fátyol mögött a lelked kívánja a fájdalmat vagy örömét leli benne; de ha akarod – és állhatatosan kitartasz az akaratod mellett –, akkor rá tudod kényszeríteni az alacsonyabb alkotórészekre a szellem zavartalan gyönyörének törvényét.
137. Nincs az vas vagy az az elkerülhetetlen törvényszerűség, amely egy adott kontaktusnak fájdalmat vagy élvezetet fog okozni; az a mód, ahogyan a lélek fogadja kívülről a Brahman rohamát vagy nyomását az alkotórészekre, határozza meg, milyen legyen a reakció a kettő közül.
138. Amikor a benned lévő lélek erő találkozik ugyanazzal az erővel kívülről, akkor az elme-tapasztalat és a test-tapasztalat értékelésében nem tudja összehangolni a kontaktus mértékeit; ezért van fájdalmad, bánatod vagy szorongó érzésed. Ha meg tudod tanulni a benned lévő erő válaszait hozzáigazítani a világ-erő kérdéseihez, akkor felfedezed, hogy a fájdalom kellemessé válik, vagy tiszta gyönyörűséggé változik. A helyes viszony az üdvösség feltétele, a ritam az ánanda kulcsa.
139. Ki az emberfeletti, a szupermen? Az, aki fölé tud emelkedni ennek az anyagias, összetört, mentális emberi egységnek, és isteni erőben, isteni szeretetben és örömben és isteni tudásban egyetemessé és istenné válva tud önmagával rendelkezni.
140. Ha megtartod ezt a korlátozott emberi egót, és az emberfelettinek gondolod magad, akkor csak a saját büszkeséged bolondja, a saját erőd játékszere, és a saját illúzióid eszköze vagy.
Sri Aurobindo: Thoughts and Aphorisms
A 136. aforizmával kapcsolatban mondta Anya:
Az embernek csak meg kell kísérelnie a megtapasztalást, és fenntartani az erőfeszítést, akkor megérti, hogy amit itt állít, tökéletesen igaz.
1969. augusztus 19.
A 137. aforizmával kapcsolatban mondta Anya:
Nyilvánvaló, hogy ugyanaz az esemény vagy ugyanaz a kapcsolat élvezetet okoz az egyik embernek, és fájdalmat a másiknak az egyes emberek belső hozzáállásától függően.
És ez a megfigyelés egy nagyszerű felismerés felé vezet; mert, ha egyszer az ember nem csak megértette, hanem meg is érezte, hogy a Legfelsőbb Úr a létrehozója minden dolognak, és folyamatosan kapcsolatban marad Ővele, akkor minden az Ő Kegyelmének működésévé válik, és átalakul nyugodt és fényes boldogsággá.
1969. augusztus 21.
A 138. aforizmával kapcsolatban mondta Anya:
Az emberi lények szokása, hogy a másokkal való viszonyt a fizikai, vitális és mentális kapcsolatokra alapozzák; éppen ezért szinte mindig ott van bennük az egyetértés hiánya és szenvedés. Ha, éppen ellenkezőleg, kapcsolataik a pszichikus (lélek és lélek közötti) kapcsolatokon alapulnának, akkor úgy találnák, hogy a nyugtalan látszat mögött van egy mély és tartós harmónia, amely képes kifejezni magát az élet valamennyi tevékenységében, és hatására a zavar és szenvedés helyét átveszi a béke és a boldogság.
1969. augusztus 28.
A 139. aforizmával kapcsolatban mondta Anya:
A szupermen most van készülőben, és egy új tudatosság a közelmúltban megnyilvánult a földön, hogy tökélyre vigye ezt a folyamatot.
De nem valószínű, hogy bármely emberi lény megérkezett ezen kiteljesedéshez, főleg, mivel annak feltétlenül a fizikai test egy átalakulásával kell együtt járnia, és ez még nincs megvalósítva.
1969. augusztus 30.
A 140. aforizmával kapcsolatban mondta Anya:
Ez természetesen azt jelenti, hogy minden ambíciózus ember aki most szupermenné nyílvánítja magát csak szélhámos lehet, vagy büszkeséggel teli ember aki becsapja magát és próbál másokat is megtéveszteni
1969. augusztus 30.