Egyéni és közösségi élet célja

Az egyéni élet legfőbb törvénye és célja, hogy kutassa saját ön-fejlődését. Tudatosan vagy féltudatosan vagy egy homályos nem-tudatos tapogatódzással mindig és jogosan igyekszik önmagát kifejezésre juttatni – megtalálni önmagát, önmagában saját lényének törvényét és képességét felfedezni, és azt beteljesíteni. Ez a cél benne alapvető, helyes, elkerülhetetlen, mivel – még az összes meglévő fenntartás és kifogás ellenére is – az egyén nem pusztán a mulandó fizikai teremtmény, az elme és test egy formája, amely összeáll és szétoszlik, hanem egy lény, az örök Igazságnak egy élő képessége, egy önmagát manifesztáló szellem. Egy társadalom, egy közösség vagy nemzet legfőbb törvénye és...

Tovább

A Transzcendentális, az Univerzális és az Individuális

A gyakorlatban három fogalomra van szükség, mielőtt fennállhat a Jóga [Egyesülés] bármilyen lehetősége; az erőfeszítéshez, mondhatni három hozzájáruló résztvevő kell hogy meglegyen: Isten, a Természet és az emberi lélek, vagy elvonatkoztatottabb nyelvezettel, a Transzcendentális, az Univerzális és az Individuális. Ha az egyén és a Természet magukra hagyatkoznak, akkor az egyik a másikhoz van kötve, és ez az egyén nem képes észrevehetően meghaladni a Természet lassú menetelését. Valami transzcendentálisra, a Természettől függetlenre és nála nagyobbra van szükség, amely hatással lesz ránk és rá – Magához vonzva minket felfelé, és jóváhagyását egyéni felemelkedésünkhöz illedelmesen vagy erővel...

Tovább

A Hathajóga jelentősége

A Hathajóga az élet és test meghódítását célozza, amelyek kombinációja a táplálék burokban és a vitális hordozó közegben alkotja, ahogy azt már láttuk, a durva testet, és amelyek egyensúlya a Természet minden működésének alapja az emberi lényben. A Természet által megszilárdított egyensúly elégséges a normál egoisztikus élet számára – elégtelen azonban a Hathajógi céljához. Mert ez az egyensúly a vitális erőnek arra a mennyiségére van számítva, amely ahhoz szükséges, hogy az emberi élet normál, rövid időtartama során működtesse a fizikai gépezetet, és többé-kevésbé megfelelően elvégezze azokat a különféle működéseket, amelyeket az ezen szerkezetben lakozó egyéni élet és az azt...

Tovább

Napóleon (2)

[Előző rész] Bonaparte műve teljes egészében csodálatra méltó. Igaz, hogy egy időre elvette a szabadságot Franciaországtól, de Franciaország akkor nem állt készen a demokratikus szabadságra. Egy ideig fegyelmet kellett tanulnia a Forradalom katonájától. Nem tudta volna teljesíteni azt a munkát, amelyet elvégzett, ha gátolja őt a forrongó francia Parlament, amely győzelemben túláradó, vereségben elbátortalanodó volt. Be kellett rendez a Francia Forradalmat, már amennyire a föld el tudta azt viselni, és Napóleonnak ezt egy átlagos élet rövid időtartama alatt kellett megtennie. Meg is kellett mentenie a forradalmat. Franciaország agressziója Európa irányában szükséges volt az önvédelemhez, mert Európa nem...

Tovább

Az egész Jóga természetében egy újjászületés

Az egész Jóga természetében egy újjászületés; a Jóga az ember hétköznapi, mentálissá vált, anyagi életéből egy emelkedettebb tudatba valamint egy nagyszerűbb és istenibb lénybe való megszületés. Semmiféle Jógát nem lehet sikeresen elkezdeni és követni, ha nem ébredünk rá meggyőzően ennek a nagyobb spirituális létezésnek a szükségességére. A lélek, amely e mély és széleskörű változásra elszólíttatik, különböző módokon érkezhet meg a kiindulóponthoz. Eljuthat ide saját természetes fejlődése által, amely nem-tudatosan vezette őt a felébredésre; elérheti azt egy vallás befolyásán vagy egy filozófia vonzerején keresztül; közeledhet felé egy lassú megvilágosodás által, vagy odaszökellhet egy...

Tovább

Az ember Énje rejtélyes és titkos dolog…

Az ember Énje rejtélyes és titkos dolog; nem a teste, nem az élete, és – még ha az evolúció skáláján az ember a mentális lény, a Manu – az Én nem is az elméje. Következésképpen önmegvalósításának sem végpontja, sem igazi mércéje nem lehet sem a fizikai, sem a vitális, sem a mentális természetének a teljessége; ezek a manifesztálódás eszközei, alárendelt előjelek, önmegtalálásának alapfalai, értékek, énjének praktikus pénzneme – ahogy óhajtjuk –, de nem maga az a dolog, ami titkon az ember, amit homályosan már kitapogat, vagy amivé próbál nyilvánvalóan és öntudatosan válni. Az ember mint faj nem birtokolta és most sem birtokolja ezt az igazságot önmagáról, kivéve azon kevesek látomásában és...

Tovább

A meditációval eltöltött órák száma nem bizonyíték a spirituális fejlettségre

A meditációval eltöltött órák száma nem bizonyíték a spirituális fejlettségre. A fejlődésed bizonyítéka az, ha már nem kell erőfeszítést tenned ahhoz, hogy meditálj. Ekkor inkább az igényel erőfeszítést, hogy abbahagyd a meditálást: nehézzé válik abbahagyni a meditációt, nehéz abbahagyni azt, hogy az Istenire gondolj, nehéz lejönni a közönséges tudatba. Akkor lehetsz biztos a fejlődésedben, akkor értél el valódi haladást, amikor az Isteniben való összpontosítás elengedhetetlenné válik az életedben, ha enélkül nem tudsz életben maradni, amikor ez természetes módon folytatódik reggeltől estig, bármilyen tevékenységgel vagy is elfoglalva. Amire szükség van a részedről, az a tudatosság; hogy állandóan...

Tovább

A Jóga Szintézise – A négy segédeszköz

A Jóga Szintézise AZ ISTENI MUNKÁLKODÁS JÓGÁJA c. részének teljes I. fejezete itt olvasható: http://aurobindo.hu/a-joga-szintezise/a-negy-segedeszkoz/

Tovább

A személyes erőfeszítéstől az önátadásig

Ez azonban csak az egyik oldala annak az erőnek, amely a tökéletességért munkálkodik. Az integrált Jóga folyamatának három – élesen igazán nem megkülönböztetett vagy különálló, bizonyos mértékben viszont egymásra következő – stádiuma van. Az első az az erőfeszítés kell hogy legyen, amely legalábbis egy kezdeti és alkalmassá-tevő ön-meghaladásra és az Istenivel való kapcsolatra irányul; a következő annak magunkba fogadása egész tudatos lényünk átalakítása céljából, ami meghalad minket, annak, amivel bensőséges közösséget értünk el; utolsó az átalakított emberi természetünk felhasználása egy isteni középpontként a világban. Ameddig az Istenivel való kontaktus bizonyos számottevő mértékben...

Tovább

A világban mi az egoizmus érzetével cselekszünk…

A világban mi az egoizmus érzetével cselekszünk; sajátunkként jogot formálunk a bennünk működő univerzális erőkre; magunknak követeljük a Transzcendens célzott, kialakító, progresszív tevékenységét az elmének, életnek és testnek ebben a szerkezetében, mintha az személyes akaratunk, bölcsességünk, erőnk, erényünk eredménye lenne. A megvilágosodás meghozza nekünk azt a tudást, hogy az ego csak egy instrumentum; kezdjük észlelni és érezni, hogy ezek a dolgok abban az értelemben a mi sajátjaink, hogy a legfelsőbb és integrált Énünkhöz tartoznak, amely egy a Transzcendenssel, és nem az instrumentális egóhoz. Korlátaink és torzulásaink a mi hozzájárulásunk a munkálkodáshoz; az igazi képesség benne az...

Tovább

A Tudomány Materializmusának hatása a Filozófiára, Művészetekre, Vallásra

A Tudomány  materializmusának volt – még a negatív munkájában is – egy olyan elvégzendő feladata, amely a végén, a materializmus meghaladása során hasznos lesz az emberi elme számára. De a Tudomány a diadalmas Materializmusának csúcspontján semmibe vette és elvetette a Filozófiát; főlénye elbátortalanította a költészet és művészet lelkét, annak realisztikus és pragmatikus irányváltoztatása által, és kiszorította őket a kultúra első vonalában betöltött vezető pozícióból; a költészet a hanyatlás és a dekadencia korszakába lépett, a versbe szedett próza formáját és ritmusát tette magáévá, és elveszítette vonzerejét valamint egy nagyon szűk közönség kivételével mindenki pártfogását, a...

Tovább

Az Anyagi Ember

Az anyagi ember teljes célja az, hogy éljen, hogy annyi kényelemmel és élvezettel jusson születéstől a halálig, amennyi csak lehet az úton, de valahogyan életben maradjon. Ez a célt alárendelheti, de csak a fizikai Természet más ösztöneinek, az egyén reprodukálásának és a típus konzerválásának a családban, társadalmi osztályban és közösségben. Az anyagi létezés összetevői az én, a családias élet, a társadalom és nemzet megszokott rendje. Óriási jelentősége a Természet gazdálkodásában magától értetődő, és azonos nagyságú ezzel az ezt képviselő emberi típus fontossága. A Természetet az általa alkotott építmény biztonságáról valamint múltbeli eredményeinek harmonikus folyamatosságáról és...

Tovább

Gondolatok és Felvillanások

Ha Brahman csak egy személytelen absztrakció, amely örökre ellentmond konkrét létezésünk látszólagos tényének, akkor a dolog megfelelő befejeződése a megszűnés lenne; de számolni kell a szeretettel és gyönyörrel és ön-tudatossággal is. Az univerzum nemcsak egy matematikai képlet bizonyos – számoknak és elveknek nevezett – mentális absztrakciók összefüggésének megoldásához, hogy végül egy nullát vagy egy ürességet számítson ki, és nem is csak egy fizikai működés, amely erők bizonyos kiegyenlítődését fejezi ki. Az univerzum egy Önmagát-szeretőnek a gyönyöre, egy Gyermek játéka, egy Költő vég nélküli ön-megsokszorozódása, aki meg van mámorosodva saját vég nélküli teremtés-képességének...

Tovább

A Nagy Francia Forradalom (5)

Előző rész Jó okkal beszélhetünk Mirabeau géniuszáról, Danton géniuszáról – Napóleon géniuszáról felesleges is beszélni. Robespierre géniuszáról azonban nem igazán beszélhetünk. Belőle hiányzott a lángelme; esze éles volt és jól értesült, de ihletettség nélküli; személyiségének nem sikerül nagy hatást gyakorolnia. Mi volt hát, ami megadta neki roppant nagy erejét és befolyását? A hite, az emberben való hite. Hitt a Forradalomban, hitt bizonyos eszmékben, hitt önmagában, mint ezek szószólójában és végrehajtójában; elkezdett hinni abban a küldetésében, hogy elpusztítsa az eszme ellenségeit, és hogy befejezzen. És bármit is hitt, azt vakon, megingathatatlanul, legyőzhetetlenül hitte, aztán szilárd...

Tovább

A tiszta Elme és a Szellem jellegzetes energiája

A tiszta Elme jellegzetes energiája a változás, és minél inkább tesz szert mentalitásunk emelkedettségre és szervezettségre, az Elmének ez a törvényszerűsége annál inkább vesz fel olyan jelleget, amelyre egy folytonos növekedés, javulás és az eredményeinek jobb elrendezése jellemző, és ily módon egy folytonos átmenet a kisebbtől és egyszerűbbtől a nagyobb és összetettebb tökéletességbe. Mert az Elme, eltérően a testi élettől, végtelen a saját területén, kiterjedésében rugalmas, formációiban könnyen variálható. Jellemző hajlamai tehát a változás, az ön-megnagyobbodás és az ön-javulás. Az Elme is körforgásokban mozog, de ezek mindig növekvő spirálisok. Hite a tökéletesíthetőség, jelszava a...

Tovább

A testi Élet jellegzetes energiája

A testi Élet jellegzetes energiája nem annyira a fejlődésben van, mint a megmaradásban, nem annyira az egyéni önnagyobbodásban, mint az önismétlésben. A fizikai Természetben valóban van egy haladás típusból típusba, a növényből az állatba, az állatból az emberbe; mert az Elme még az élettelen Anyagban is működik. De ha egyszer egy típus fizikailag elkülönül, akkor úgy tűnik, a földi Anya legfőbb közvetlen elfoglaltsága az lesz, hogy folytonos reprodukálással a típust fenntartsa. Mert az Élet mindig a halhatatlanságot kutatja; de mivel az egyéni forma nem állandó, és csak a formának az ideája maradandó az univerzumot teremtő tudatban – mert az ott nem semmisül meg –, ezért egy ilyen folytonos reprodukció az...

Tovább

A MŰVELŐDÉS ÁLTALÁNOSSÁ TÉTELÉNEK FONTOSSÁGA

A régi hellén vagy görög-római civilizáció – más okok közt – amiatt semmisült meg, mert saját társadalmában csak tökéletlenül tette általánossá a művelődést, és mert olyan emberek hatalmas tömegei vették körül, akik még az elme barbár szokásaival rendelkeztek. Egy civilizáció soha nem lehet biztonságban egészen addig, amíg – a művelt mentalitást egy csekély számú kisebbségre korlátozva – a tudatlanságnak, a sokaságnak, a proletariátusnak egy irtózatosan nagy tömegét táplálja kebelén. A tudásnak vagy ki kell terjesztenie önmagát fentről, vagy mindig ki lesz téve annak a veszélynek, hogy lentről a tudatlan éjszaka elárasztja. Nyilván még inkább veszélyben van, ha megengedi, hogy emberek roppant...

Tovább

A mentális lény kifejlődésének folyamata

… bár az ember igazán még nem hallotta meg és értette meg a bölcsek tanítását, hogy „ismerd meg önmagad”, de elfogadta a gondolkodó üzenetét, hogy „taníttasd önmagad”, és ami még fontosabb, megértette, hogy a tanultság birtoklása kötelezi őt arra, hogy átadja a tudását másoknak. Az általános oktatás szükségének ideája azt jelenteti, hogy az emberi faj elismerte: az elme, nem pedig az élet és test az ember, és hogy az elme kiaknázása nélkül nem birtokolja igaz emberi mivoltát. Az oktatás ideája még mindig elsősorban az intelligencia és a mentális képesség és a világ meg a dolgok tudásának oktatását jelenti, másodsorban azonban az erkölcsi nevelésnek, valamint, bár eddig még nagyon...

Tovább

AZ EMBERISÉG A NAGY ÉS NEMES BUKÁSOK ÁLTAL HALAD ELŐRE

A VILÁGON CSAK FÉL TUCAT SIKERES FORRADALOM VOLT, ÉS MÉG EZEK TÖBBSÉGE IS NAGYON ÚGY NÉZETT KI, MINT EGY BUKÁS; AZ EMBERISÉG MÉGIS A NAGY ÉS NEMES BUKÁSOK ÁLTAL HALAD ELŐRE. – Sri Aurobindo: Gondolatok és Aforizmák

Tovább

„Vallásnak” hívunk…

„Vallásnak” hívunk bármilyen világról vagy univerzumról alkotott elképzelést, amely igényt támaszt a kizárólagos Igazságra, amelyben abszolút hitünk kell hogy legyen. A legtöbb vallás bizonygatja egy Isten létezését, és pontosan meghatározza a követendő szabályokat, abból a célból, hogy engedelmeskedjünk Neki. Vannak azonban istentelen vallások, mint amilyenek a társadalmi-politikai szervezetek, amelyek egy Eszmény vagy az Állam nevében ugyanolyan jogot formál az engedelmességre. – Az Anya / Mira Alfassa ...

Tovább

AZ ÚR IRÁNTI BUZGALMAM FELFALT ENGEM

A Jóga módszere az emberi lélek elfordulása a dolgok külső megjelenéseiben és csábításaiban elmerült egoisztikus tudatállapottól egy magasabb állapot felé, amelyben a Transzcendens és Univerzális bele tudja magát tölteni az individuális öntőformába, és át tudja azt alakítani. Következésképpen a sziddhi első meghatározó eleme a fordulat intenzitása, az erő, amely a lelket befelé vezeti. A szív törekvésének hatalma, az akarat ereje, az elme összpontosítása, a felhasznált energia állhatatossága és határozottsága: az intenzitás mértéke. Az ideális szádhakának, a bibliai kifejezésével élve, ki kellene tudnia jelenteni: „Az Úr iránti buzgalmam felfalt engem.” Ez az Úr iránti hév – utsāha, az egész...

Tovább

A legelképesztőbb felfedezés…

A legelképesztőbb felfedezés rájönni arra, hogy minden egyes részünknek – az intellektusnak, az akaratnak, az érzékelő-elmének, az idegi vagy vágyakozó énnek, a szívnek, a testnek – megvan, hogy úgy mondjam, a saját, többitől független komplex egyénisége és természetes formációja; ezek nincsenek egyetértésben sem önmagukkal, sem a többivel, sem a reprezentatív egóval, amely valamilyen központi vagy központosító én által a felszínes tudatlanságunkra vetett árnyék. Rájövünk, hogy nem egyetlen, hanem sok személyiségből állunk, és mindegyiknek megvannak a saját követelései és az eltérő természete. Lényünk egy hozzávetőlegesen kialakított káosz, amelybe be kell vinnünk egy isteni rend elvét. Mi több,...

Tovább

113-114. Aforizma

113. A gyűlölet egy titkos vonzódás jele, amely szenvedélyesen menekül önmagától, és dühösen tagadja a saját létezését. Ez is Isten játéka az Ő teremtményében. 114. Az önzés az egyetlen bűn, a kicsinyesség az egyetlen vétek, a gyűlölet az egyetlen bűntett. Minden mást könnyen jóvá lehet tenni, de ezek makacs ellenzői az istenségnek. Sri Aurobindo: Thoughts and Aphorisms Az Anya kommentárja itt olvasható: http://anya.supramental.hu/hu/gondolatok-es-aforizmakrol/113-114

Tovább

A Nagy Francia Forradalom (4)

Előző rész Vannak korok, amikor egyetlen személyiségben összpontosul egy korszak vagy egy mozgalom temperamentuma, és pusztán e személyiségnek a létezése biztosítja annak beteljesedését. Nehéz lenne meghatározni azokat a pontos hasznosságokat, amelyek Danton létezését szükségessé tették a Forradalom sikeréhez. Vannak bizonyos dolgok, amelyeket ő hajtott végre, és senki más nem lett volna rá képes, amelyek kényszerítették a végzetet; vannak bizonyos dolgok, amelyeket ő mondott, amelyek Franciaországot eszeveszett elszántsággal és bátorsággal töltötték el. Ezek a szavak, ezek a tettek korszakokon át visszhangzanak. Annyira elevenek, annyira halhatatlanok, hogy úgy tűnik magával a világösszeomlással is...

Tovább

66. Aforizma

66. Bűn az, ami egyszer a helyén volt, folytatódása pedig most nem helyén való; nincs más bűnösség. Sri Aurobindo: Thoughts and Aphorisms Az Anya kommentárja az aforizmához itt olvasható: http://anya.supramental.hu/hu/gondolatok-es-aforizmakrol/66

Tovább

A Jóga Alapismeretei – XII. Nehézségek és Fejlődés

Előző rész K: Mennyi ideig maradnak meg a nehézségek és az akadályok a szádhanában? V: Ez a szádhakoktól függ. K: Milyen értelemben függ tőlük? Ez azt jelenti, hogy addig marad a nehézség, ameddig ők meg kívánják tartani? V: Igen, vagy ameddig bennük valami indokot ad a nehézségeknek. K: Hogy van az, hogy minél őszintébben próbálunk szembeszállni és legyőzni természetünk nehézségeit, annál inkább hajlamosak növekedni? V: A szemben álló vagy ellentétes erők támadnak, mert tartanak attól, hogy az emberek feletti uralmukat elveszítik a szádhana sikerével. K: Valahányszor belsőleg jó állapotban találom magam, és őszinte erőfeszítést teszek, hogy fejlődjek, akkor úgy találom, hogy a nehézségek hajlamosak...

Tovább

MINEK IZGATOD FEL MAGAD JELENTÉKTELEN DOLGOKON?

Minek izgatnod fel magad e jelentéktelen dolgok miatt, vagy miért hagyod, hogy megzavarjanak? Ha nyugodt maradsz, a dolgok sokkal jobban fognak sikerülni, és ha bármilyen nehézség is adódik, valószínűbb, hogy kiutat találsz egy zavartalan elmében, amely nyitott a Béke és az Erő felé. A továbbhaladás titka az, hogy ne engedjük meg a dolgoknak és az eseményeknek – még a valódi hibáknak sem –, hogy felzaklassanak, hanem maradjunk nagyon nyugodtak, bízva az Erőben, hogy vezet minket és a dolgokat egyre jobban helyre rakja. Ha ezt tesszük, akkor a dolgok tényleg egyre inkább helyre kerülnek, és még a nehézségek és hibák is eszközzé válnak a tanulás számára, és lépcsőfokokká a haladás felé. – Sri...

Tovább

115-116. Aforizma

115. A világ egy hosszú szakaszos tizedes tört, amelynek az egész része Brahman. Az ismétlődő szakasz látszólag elkezdődik és véget ér, de a törtrész végtelen; soha nem lesz vége, és soha nem volt valódi kezdete. 116. A dolgok kezdete és vége tapasztalatunk megszokott megnevezése; a dolgok igazi létezésében ezeknek a megnevezéseknek nincsen valósága: nem létezik vég és nem létezik kezdet. Sri Aurobindo: Thoughts and Aphorisms Az Anya kommentárja hozzá itt...

Tovább

63-65. Aforizma

63. Isten nagy, mondja a mohamedán. Igen, olyan nagy, hogy megengedheti magának, hogy gyenge legyen, valahányszor szükség van arra is. 64. Isten gyakran vall kudarcot a munkálkodásaiban; ez a jele a korlátlan istenségének. 65. Mivel Isten győzhetetlenül nagy, ezért megteheti, hogy gyenge legyen; mivel állandóan tiszta, ezért büntetlenül át tudja adni magát a bűnnek; örökké ismer minden gyönyört, ezért megízleli a szenvedés gyönyörét is; elidegeníthetetlenül bölcs, ezért nem zárkózik el az ostobaságtól. – Sri Aurobindo: Thoughts and...

Tovább

Honnan ered a vágy

A Buddha azt mondta, a tudatlanságból jön. Többé-kevésbé így van. Van a lényben valami, ami úgy képzeli, valami szüksége van másra, hogy elégedett legyen. És a bizonyság, hogy a vágy tudatlanság, az, hogy amikor kielégítjük, akkor már nem törődünk vele, százból kilencvenkilenc és félszer. Azt hiszem, közvetlenül a keletkezésében a vágy egy homályos szükséglet a növekedéshez, mivel az élet legalacsonyabb formáiban a szeretet átváltozott arra a szükségletre, hogy elnyeljünk, magunkba szívjunk egy másik dolgot és egyesüljünk vele. Ez a szeretet legkezdetlegesebb formája az élet legalacsonyabb formáiban, és azért van, hogy megragadjon és elnyeljen. Nos, az a szükséglet, hogy megragadjunk: a vágy. Tehát,...

Tovább

Ne azonosítsd magad a nehézségekkel és helytelen folyamatokkal

A nehézségeiddel és a téged elárasztó helytelen folyamatokkal való küzdelmedben valószínűleg azt a hibát követed el, hogy túlságosan azonosítod magad velük, és saját természeted részének tekinted őket. Inkább vissza kellene vonulnod tőlük, elkülönülnöd, és nem kellene törődnöd velük – az egyetemes alacsonyabb tökéletlen és tisztátlan természet folyamatainak kellene tekintened őket, erőknek, amelyek beléd lépnek és önkifejezésük eszközévé próbálnak tenni. Ily módon elkülönítve és elválasztva magad jobban lehetségessé válik a számodra, hogy felfedezz magadban egy részt, a belső vagy pszichikai lényt – és abban élj –, amelyet ezek a folyamatok nem támadnak vagy kínoznak, amelyik...

Tovább

Aforizmák 67-68.

67. Az emberben nincs bűn, csak nagyon sok rendellenesség, tudatlanság és helytelen használat. 68. A bűn érzése szükséges volt abból a célból, hogy az emberben ellenszenvet kelthessenek a saját tökéletlenségei. Ez volt Isten közömbösítő anyaga az egoizmusra. De az ember egoizmusa úgy dacol Isten kisegítő megoldásával, hogy nagyon tompán van tisztában a saját bűneivel, és nagyon élénken van tisztában mások bűneivel. Sri Aurobindo: Thoughts and Aphorisms

Tovább

NE ENGEDD, HOGY RÁD TÖRJÖN A FÉLELEM

Bármi is történik, és bármit is teszel, ne engedd, hogy rád törjön a félelem. A legcsekélyebb megjelenésére is reagálj, és kiálts segítségért. Meg kell tanulnod, hogy ne azonosulj a testeddel, és egy fiatal gyermekként bánj vele, akit meg kell győzni, hogy ne féljen. A félelem az összes ellenség közül a legnagyobb, és le kell őt győznünk – itt, egyszer és mindenkorra. – Az...

Tovább

Fedezz fel magadban egy részt, a belső vagy pszichikai lényt

A nehézségeiddel és a téged elárasztó helytelen folyamatokkal való küzdelmedben valószínűleg azt a hibát követed el, hogy túlságosan azonosítod magad velük, és saját természeted részének tekinted őket. Inkább vissza kellene vonulnod tőlük, elkülönülnöd, és nem kellene törődnöd velük – az egyetemes alacsonyabb tökéletlen és tisztátlan természet folyamatainak kellene tekintened őket, erőknek, amelyek beléd lépnek és önkifejezésük eszközévé próbálnak tenni. Ily módon elkülönítve és elválasztva magad jobban lehetségessé válik a számodra, hogy felfedezz magadban egy részt, a belső vagy pszichikai lényt – és abban élj –, amelyet ezek a folyamatok nem támadnak vagy kínoznak, amelyik...

Tovább

Munka, mely spirituálisan megtisztít

Az egyetlen munka, amely spirituálisan megtisztít, az, amelyet személyes indíték nélkül végzünk, dicsőség vagy nyilvános elismerés vagy evilági nagyság vágya nélkül, a saját mentális indítékainkhoz vagy vitális epekedéseinkhez és követeléseinkhez vagy fizikai előnyeinkhez való ragaszkodás nélkül, hiúság vagy nyers tolakodás nélkül vagy pozíció illetve presztízs igénye nélkül – olyan munka, amelyet egyedül az Isteni kedvéért végzünk és az Isteni parancsára. Minden munka, amelyet egoisztikus szellemben végzünk, legyen az bármennyire is jó a Tudatlanság világában az emberek számára, hasztalan a Jóga keresője számára. – Sri...

Tovább

Az Isteni Akaratot nem nehéz felismerni

Az Isteni Akaratot nem nehéz felismerni. Félreismerhetetlen. Anélkül is megismerhetjük, hogy nagyon messze jutnánk az ösvényen. Csak hallgatnunk kell a hangjára, arra a halk hangra, amely itt van a szívben. Ha egyszer hozzászoksz, hogy figyelj, akkor, ha bármit is teszel, ami ellentétes az Isteni Akarattal, kellemetlenül fogod érezni magad. Ha ragaszkodsz a rossz csapáshoz, akkor nagyon zavart leszel. Ha azonban valamilyen anyagi kifogást hozol fel a kellemetlenséged okaként, és tovább haladsz a magad útján, akkor fokozatosan elveszíted az érzékelés képességét, és végül tovább csinálhatsz mindenfajta helytelen dolgot, és nem fogsz kellemetlenséget érezni. – Az...

Tovább

AZ OM MANTRA

OM a Brahman Tudatnak a mantrája, kifejezésteli hang-szimbóluma, annak négy tartományában, a Turijától a külső vagy anyagi síkig. A mantra funkciója, hogy rezgéseket teremtsen a belső tudatban, ami előkészíti azt annak realizálására, amit a mantra szimbolizál, és ahogy tartják, valóban magában is hordoz. Az OM mantra tehát el kellene, hogy vezessen a tudat megnyílása felé, amely által meglátjuk és megérezzük az Egy Tudatot minden anyagi dologban, a belső lényben és a fizikain túli világokban, fent az oksági (kauzális) síkon, amely most számunkra tudatosság-feletti, és végül minden kozmikus létezés felett a legfelsőbb megszabadult transzcendenciában. Általában az utóbbi a leglényegesebb célja azoknak, akik a...

Tovább

Az Isteni ösvényére vezetem az embert

Az Isteni ösvényére vezetem az embert, És óvom őt a vörös Farkastól s a Kígyótól. Halandó kezébe helyezem mennyei kardomat, S felöltöm rá vértjét az isteneknek. Megtöröm tudatlan büszkeségét emberi elmének, És a gondolatot az Igazság tágasságába vezetem; Széthasítom az ember szűkös és sikeres életét, S kényszerítem, hogy bánatos szemét a napra szegezze, Hogy a föld számára meghalhasson, s a lélekben élhessen. – Sri Aurobindo: Szávitrí I guide man to the path of the Divine And guard him from the red Wolf and the Snake. I set in his mortal hand my heavenly sword And put on him the breastplate of the gods. I break the ignorant pride of human mind And lead the thought to the wideness of the Truth; I rend...

Tovább

Védák és Upanisadok a források

A Védák és Upanisadok nem csak az indiai filozófia és vallás számára elégséges források, hanem az összes indiai művészet, költészet és irodalom számára is. A bennük kiformálódott és kifejezett lélek, temperamentum, ideális elme volt az, amely később kifaragta a nagy filozófiákat, felépítette a Dharma szerkezetét, megörökítette hősies ifjúságát a Mahábháratában és Rámajánában, érett férfiasságának klasszikus korában fáradhatatlanul intellektualizált, megannyi eredeti intuíciót bocsátott ki a tudományban, az esztétikai és vitális és érzéki tapasztalás oly gazdag ragyogását alkotta meg, spirituális és pszichikai tapasztalását a Tantrában és a Puránákban újította meg, a vonal és szín...

Tovább

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek – a transzcendentális, az individuális éa a kozmikus Isteni

A Transzcendentális, a Kozmikus, az Individuális Isteni közti különbségtétel nem az én találmányom, és nem is Indiában vagy Ázsiában született meg – ellenkezőleg, ez egy bevett európai tanítás, amely általánosan elfogadott a Katolikus Egyház ezoterikus hagyományában, ahol a Szentháromság – az Atya, a Fiú és a Szentlélek – jóváhagyott magyarázata, és nagyon jól ismert az európai misztikus tapasztalás számára. Lényegét tekintve létezik minden spirituális diszciplínában, amely elfogadja az Isteninek a mindenhatóságát: az indiai Védantikus tapasztalásban és a Mohamedán jógában (nem csak a Szufiban, hanem más iskolákban is) – a Mohamedánok nem csak az Isteni két vagy három, hanem több szintjéről is...

Tovább

„Ez az én testem és ez az én vérem”

„EZ AZ ÉN TESTEM ÉS EZ AZ ÉN VÉREM” Jézus egy nagy gondolkodó volt, egy olyan ember, aki – látszólag saját erejére utaltan, bár ez nem biztos – megragadott valamit az isteni tudásból, de azok a szerzők, akik feljegyezték a mondásait, legnagyobbrészt átlagos, nagyon korlátozott műveltségű és behatárolt gondolkodású emberek voltak, és ők úgy tűnik, durván félreértették legmélyebb mondásait. Például, amikor azt mondta, „Én és az Atyám egyek vagyunk”, kifejezve azt a mély igazságot, hogy az emberi én és az isteni én azonosak, akkor ők azt képzelték, ezzel egy egyedi igényt támasztott, hogy ő Isten; ebből ered Szűz Mária rendkívüli legendája, és mindaz, ami ebből következett. Mindnyájan...

Tovább

Ez mind Brahman – tapasztalat a börtönben

… az ítélet előtt ettől a naptól fogva minden reggel és este tettem egy kis sétát az udvaron […] olykor két órát is kint voltam, nem volt ezzel kapcsolatos idő korlát. Ezt nagyon élveztem. Egyik oldalon voltak a börtön gyárak, a másikon a tehénistállók – az én független királyságomat e kettő szegélyezte. A gyártási részlegtől a tehénistállókig, a tehénistállóktól a gyártási részlegig fel és alá járva az Upanisadok mélységesen megindító, időtlen, hathatós mantráit recitáltam, vagy figyelve a foglyok mozgásait és tevékenységeit próbáltam realizálni az immanens Istenség – a minden formában benne lévő Isten – alapigazságait. A fákban, a házakban, a falakban, az emberekben, állatokban,...

Tovább

A kereső szükségletei olyan kevesek kell, hogy legyenek, amennyire csak lehetséges

A kereső szükségletei olyan kevesek kell, hogy legyenek, amennyire csak lehetséges, mert csak nagyon kevés dolog van, ami az életben valóban szükséges. A többi vagy kisegítő dolog, illetve az élet dekoratív eleme vagy fényűzés. Ezeket a jóginak az alábbi két eset közül csak az egyikben van joga birtokolni vagy élvezni: (1) Ha a szádhanája során kizárólag arra használja fel őket, hogy eddze önmagát a dolgok kötődés vagy vágy nélküli birtoklásával, és hogy megtanulja őket helyesen — az Isteni Akarattal összhangban — használni: a megfelelő bánásmóddal, igazságos szervezéssel, elrendezéssel és mértékkel, vagy (2) ha elérte a vágytól és kötődéstől való igazi megszabadulást, és a legkisebb...

Tovább

TÁVOLÍTSD EL AZ EGOIZMUST

  Távolítsd el az egoizmust, annak minden formájában; küszöböld ki azt tudatod minden folyamatából. Fejleszd ki a kozmikus tudatot; tűnjön el az egocentrikus szemléletmód a tágasságban, a személytelenségben, a Kozmikus Isteninek az érzetében, az egyetemes erők észlelésében, a kozmikus manifesztálódás és a játék felismerésében és megértésében. Találjuk meg az ego helyett az igazi lényt – az Isteni egy részét, amely a Világ-Anyától származik, és amely egy eszköze a manifesztálódásnak. Az érzésnek, hogy az Isteni egy része és egy eszköz vagyunk, mentesnek kellene lenni minden büszkeségtől, az ego érzésétől és követelésétől, vagy a felsőbbrendűség, kívánság vagy vágy igényétől. Mert...

Tovább

A Nagy Francia Forradalom (3)

előző rész A Forradalom nagyszerű volt az ő embereiben is, és teljesen eltöltötte őket indulatosságával, szenvedélyével, világgal szembeni brutális követelésével, roppant nagy késztetésével. Közülük főképpen négyen – Mirabeau-n, Dantonon, Robespierre-n és Napóleonon – keresztül segítette a Forradalom önmagát. Mirabeau elindított, Danton lelkesített, Robespierre pusztított, Napóleon befejezett. Az első három a pillanat számára jelent meg, ők a tömeg emberei voltak, elvégezték a munkájukat és távoztak. Az iram gyors volt, ha maradtak volna, akkor csorbították volna a hasznosságukat és kárt okoztak volna a jövőnek. Mindig kívánatos, hogy az ember abban a pillanatban menjen el, amikor a munkáját...

Tovább

A KIVEZETŐ ÚT AZ, HOGY KERESSÜK ÉS MEGTALÁLJUK A LELKÜNKET

Úgy tűnik tehát, hogy csak egy kivezető út van, és ez az, hogy elkezdjük kutatni a lelkünket, és megtaláljuk őt. A lélek létezik, és nem arra törekszik, hogy elrejtőzködjön, nem játszik veled, csak hogy nehézzé tegye számodra a dolgokat; ellenkezőleg, nagy erőfeszítéseket tesz, hogy segítsen megtalálnod őt, és hogy hallhatóvá tegye magát. Csak van a lelked és az aktív tudatod között két szereplő, akiknek az a szokása, hogy sok zajt csinálnak: az elme és a vitális. És mivel ők sokat zajonganak, miközben a lélek nem vagy inkább olyan keveset, amennyire csak lehetséges, ezért az ő lármájuk megakadályoz, hogy meghalld a lélek hangját. – Az...

Tovább

Érveléssel bárminek az igazságát bebizonyíthatjuk, de ez nem teszi azt igazzá

Hányszor elmondtuk már, hogy minden, ami az elmétől jön, teljesen viszonylagos. Minél képzettebb az elme, és minél inkább különféle tudományoknak szentelte magát, annál alkalmasabbá válik, hogy bebizonyítsa: az, amit hangoztat vagy mond, igaz. Érveléssel bárminek az igazságát bebizonyíthatjuk, de ez nem teszi azt igazzá. Egy vélemény marad, egy elfogultság, egy tudás, amely látszatokon – több, mint kétséges látszatokon – alapul. – Az Anya, 1915. november...

Tovább

A Nagy Francia Forradalom (2)

előző rész A Nagy Francia Forradalom tevékenysége Káli indulatos halál-tánca volt: vakon és ádázul taposott azokon a romokon, amelyeket Ő csinált, őrjöngött a világ iránti sajnálattól, s ezért végképp irgalmatlan volt. Magába szólította Jatudhánit, [a démon-boszorkányt], hogy segítse őt, és megidézte a Ráksaszit, [a sötétség roppant hatalmát]. A Jatudháni a pusztítás gyönyöre, az öldöklés tombolása, Rudra az Univerzális Lényben, Rudra, aki a Bhutát [az elementáris erőt] használja fel, a bűnözőt, az emberben lévő állatnak az urát, az ördögtől megszállottnak az urát – Pasupatit, Pramathanatát. A Ráksaszi az ego féktelen, erkölcstelen érvényesülése, amely ragaszkodik az összes – jó és...

Tovább

Az élet leckéje

Az élet leckéje az, hogy ezen a világon mindig, minden cserbenhagyja az embert – csak az Isteni nem hagyja őt cserben, ha teljesen az Isteni felé fordul. Nem azért sújtanak le ránk csapások, mert valami rossz van bennünk – azért sújtanak le minden emberi lényre csapások, mert teli vannak olyan dolgok iránti vágyakkal, amely dolgok nem maradhatnak fenn és amelyeket elveszítenek, vagy ha meg is szerzik őket, azok csalódást hoznak, és nem elégíthetik ki őket. Az Isteni felé fordulás az egyetlen igazság az életben. – Sri Aurobindo, 1933. április...

Tovább

A Nagy Francia Forradalom (1)

A Nagy Francia Forradalom nagysága nem abban van, amit véghezvitt, hanem abban, amit gondolt, és ami volt. Működése főképp romboló volt. Sok dolgot előkészített, de semminek sem rakta le az alapját. Még Napóleon konstruktív tevékenysége is csak egy félkész házat épített, amelyben megpihenhettek 1789. ideái, amíg nem áll készen a világ, hogy jobban megértse, valóban végrehajtsa őket. Maguk az ideák nem voltak újak; léteztek a Kereszténységben, és a Kereszténység előtt a Buddhizmusban; de 1789-ben először váltak ki az Egyházból és a Könyvből, és megkísérelték újjáalakítani az államhatalmat és a társadalmat. Sikertelen kísérlet volt, de még a kudarc is átalakította Európa képét. És ez a...

Tovább