A meditációval eltöltött órák száma nem bizonyíték a spirituális fejlettségre

A meditációval eltöltött órák száma nem bizonyíték a spirituális fejlettségre. A fejlődésed bizonyítéka az, ha már nem kell erőfeszítést tenned ahhoz, hogy meditálj. Ekkor inkább az igényel erőfeszítést, hogy abbahagyd a meditálást: nehézzé válik abbahagyni a meditációt, nehéz abbahagyni azt, hogy az Istenire gondolj, nehéz lejönni a közönséges tudatba. Akkor lehetsz biztos a fejlődésedben, akkor értél el valódi haladást, amikor az Isteniben való összpontosítás elengedhetetlenné válik az életedben, ha enélkül nem tudsz életben maradni, amikor ez természetes módon folytatódik reggeltől estig, bármilyen tevékenységgel vagy is elfoglalva. Amire szükség van a részedről, az a tudatosság; hogy állandóan...

Tovább

“Vallásnak” hívunk…

„Vallásnak” hívunk bármilyen világról vagy univerzumról alkotott elképzelést, amely igényt támaszt a kizárólagos Igazságra, amelyben abszolút hitünk kell hogy legyen. A legtöbb vallás bizonygatja egy Isten létezését, és pontosan meghatározza a követendő szabályokat, abból a célból, hogy engedelmeskedjünk Neki. Vannak azonban istentelen vallások, mint amilyenek a társadalmi-politikai szervezetek, amelyek egy Eszmény vagy az Állam nevében ugyanolyan jogot formál az engedelmességre. – Az Anya / Mira Alfassa ...

Tovább

Honnan ered a vágy

A Buddha azt mondta, a tudatlanságból jön. Többé-kevésbé így van. Van a lényben valami, ami úgy képzeli, valami szüksége van másra, hogy elégedett legyen. És a bizonyság, hogy a vágy tudatlanság, az, hogy amikor kielégítjük, akkor már nem törődünk vele, százból kilencvenkilenc és félszer. Azt hiszem, közvetlenül a keletkezésében a vágy egy homályos szükséglet a növekedéshez, mivel az élet legalacsonyabb formáiban a szeretet átváltozott arra a szükségletre, hogy elnyeljünk, magunkba szívjunk egy másik dolgot és egyesüljünk vele. Ez a szeretet legkezdetlegesebb formája az élet legalacsonyabb formáiban, és azért van, hogy megragadjon és elnyeljen. Nos, az a szükséglet, hogy megragadjunk: a vágy. Tehát,...

Tovább

NE ENGEDD, HOGY RÁD TÖRJÖN A FÉLELEM

Bármi is történik, és bármit is teszel, ne engedd, hogy rád törjön a félelem. A legcsekélyebb megjelenésére is reagálj, és kiálts segítségért. Meg kell tanulnod, hogy ne azonosulj a testeddel, és egy fiatal gyermekként bánj vele, akit meg kell győzni, hogy ne féljen. A félelem az összes ellenség közül a legnagyobb, és le kell őt győznünk – itt, egyszer és mindenkorra. – Az...

Tovább

Az Isteni Akaratot nem nehéz felismerni

Az Isteni Akaratot nem nehéz felismerni. Félreismerhetetlen. Anélkül is megismerhetjük, hogy nagyon messze jutnánk az ösvényen. Csak hallgatnunk kell a hangjára, arra a halk hangra, amely itt van a szívben. Ha egyszer hozzászoksz, hogy figyelj, akkor, ha bármit is teszel, ami ellentétes az Isteni Akarattal, kellemetlenül fogod érezni magad. Ha ragaszkodsz a rossz csapáshoz, akkor nagyon zavart leszel. Ha azonban valamilyen anyagi kifogást hozol fel a kellemetlenséged okaként, és tovább haladsz a magad útján, akkor fokozatosan elveszíted az érzékelés képességét, és végül tovább csinálhatsz mindenfajta helytelen dolgot, és nem fogsz kellemetlenséget érezni. – Az...

Tovább

A KIVEZETŐ ÚT AZ, HOGY KERESSÜK ÉS MEGTALÁLJUK A LELKÜNKET

Úgy tűnik tehát, hogy csak egy kivezető út van, és ez az, hogy elkezdjük kutatni a lelkünket, és megtaláljuk őt. A lélek létezik, és nem arra törekszik, hogy elrejtőzködjön, nem játszik veled, csak hogy nehézzé tegye számodra a dolgokat; ellenkezőleg, nagy erőfeszítéseket tesz, hogy segítsen megtalálnod őt, és hogy hallhatóvá tegye magát. Csak van a lelked és az aktív tudatod között két szereplő, akiknek az a szokása, hogy sok zajt csinálnak: az elme és a vitális. És mivel ők sokat zajonganak, miközben a lélek nem vagy inkább olyan keveset, amennyire csak lehetséges, ezért az ő lármájuk megakadályoz, hogy meghalld a lélek hangját. – Az...

Tovább

Érveléssel bárminek az igazságát bebizonyíthatjuk, de ez nem teszi azt igazzá

Hányszor elmondtuk már, hogy minden, ami az elmétől jön, teljesen viszonylagos. Minél képzettebb az elme, és minél inkább különféle tudományoknak szentelte magát, annál alkalmasabbá válik, hogy bebizonyítsa: az, amit hangoztat vagy mond, igaz. Érveléssel bárminek az igazságát bebizonyíthatjuk, de ez nem teszi azt igazzá. Egy vélemény marad, egy elfogultság, egy tudás, amely látszatokon – több, mint kétséges látszatokon – alapul. – Az Anya, 1915. november...

Tovább

Ha valamit nem értesz…

… olvasol valamit és ráakadsz egy gondolatra, amit nem értesz – meghalad téged, semmit nem értesz, és a fejedben úgy hever, akár egy tégla, és ha próbálsz megérteni, akkor az egyre jobban olyan lesz, mint egy tégla, mint egy merev valami, és ha makacsul kitartasz, akkor ez fejfájást okoz. Csak egyetlen teendő van: ne küzdj a szavakkal, maradj ilyen (kézmozdulat: kinyújtott, mozdulatlan), lazulj el, egyszerűen tágulj, tágulj. És ne próbálj megérteni, legfőképpen ne próbálj megérteni – hagyd bejönni a dolgot, így, teljesen finoman, és lazulj el, lazulj el, és ebben az ellazulásban a fejfájásod elmúlik. Már nem gondolsz semmire, vársz néhány napot, és belülről felfogod: „Ó, mennyire világos! Értem, amit...

Tovább

CÉL AZ ÉLETBEN

A céltalan élet mindig egy nyomorúságos élet. Mindegyikünknek kell, hogy legyen célja. De ne feledjétek, hogy a cél minőségétől fog függni az élet minősége. A célotok emelkedett és mindenre kiterjedő, nemes és önzetlen kell, hogy legyen; ez teszi majd értékessé az életeteket önmagatok és mások számára. De bármi légyen is az ideálotok, azt nem lehet tökéletesen megvalósítani, hacsak nem valósítjátok meg magatokban a tökéletességet. Ahhoz, hogy dolgozzatok a tökéletességeteken, az első lépés, hogy váljon tudatossá számotokra az énetek, lényetek különböző részei és azok megfelelő aktivitása. – Az Anya  

Tovább

“a háttérben lévő pszichikai mindent fenntart”

Anya, itt Sri Aurobindo arról beszél, hogy “a háttérben lévő pszichikai mindent fenntart”.  Mit jelent ez? Hát igen, a pszichikai az egész szerveződés, az emberi életnek és tudatnak e hármas szerveződése mögött van, a pszichikai a háttérben van, és mindent fenntart a tudatosságán keresztül, ami halhatatlan. A pszichikai miatt rendelkezünk a folytonosságnak ilyen tiszta érzetével. Különben, ha összehasonlítod, ami most vagy, azzal, ami három éves voltál, nyilvánvalóan sehogyan nem tudnád magad felismerni, sem fizikailag, sem vitálisan, sem mentálisan. Nincs semmiféle hasonlóság. A háttérben azonban ott van a pszichikai, amely fenntartja a fejlődést, a lény növekedését, és megadja a tudatosság...

Tovább