A Tudomány Materializmusának hatása a Filozófiára, Művészetekre, Vallásra

A Tudomány  materializmusának volt – még a negatív munkájában is – egy olyan elvégzendő feladata, amely a végén, a materializmus meghaladása során hasznos lesz az emberi elme számára. De a Tudomány a diadalmas Materializmusának csúcspontján semmibe vette és elvetette a Filozófiát; főlénye elbátortalanította a költészet és művészet lelkét, annak realisztikus és pragmatikus irányváltoztatása által, és kiszorította őket a kultúra első vonalában betöltött vezető pozícióból; a költészet a hanyatlás és a dekadencia korszakába lépett, a versbe szedett próza formáját és ritmusát tette magáévá, és elveszítette vonzerejét valamint egy nagyon szűk közönség kivételével mindenki pártfogását, a...

Tovább

Gondolatok és Felvillanások

Ha Brahman csak egy személytelen absztrakció, amely örökre ellentmond konkrét létezésünk látszólagos tényének, akkor a dolog megfelelő befejeződése a megszűnés lenne; de számolni kell a szeretettel és gyönyörrel és ön-tudatossággal is. Az univerzum nemcsak egy matematikai képlet bizonyos – számoknak és elveknek nevezett – mentális absztrakciók összefüggésének megoldásához, hogy végül egy nullát vagy egy ürességet számítson ki, és nem is csak egy fizikai működés, amely erők bizonyos kiegyenlítődését fejezi ki. Az univerzum egy Önmagát-szeretőnek a gyönyöre, egy Gyermek játéka, egy Költő vég nélküli ön-megsokszorozódása, aki meg van mámorosodva saját vég nélküli teremtés-képességének...

Tovább

A Nagy Francia Forradalom (5)

Előző rész Jó okkal beszélhetünk Mirabeau géniuszáról, Danton géniuszáról – Napóleon géniuszáról felesleges is beszélni. Robespierre géniuszáról azonban nem igazán beszélhetünk. Belőle hiányzott a lángelme; esze éles volt és jól értesült, de ihletettség nélküli; személyiségének nem sikerül nagy hatást gyakorolnia. Mi volt hát, ami megadta neki roppant nagy erejét és befolyását? A hite, az emberben való hite. Hitt a Forradalomban, hitt bizonyos eszmékben, hitt önmagában, mint ezek szószólójában és végrehajtójában; elkezdett hinni abban a küldetésében, hogy elpusztítsa az eszme ellenségeit, és hogy befejezzen. És bármit is hitt, azt vakon, megingathatatlanul, legyőzhetetlenül hitte, aztán szilárd...

Tovább

A MŰVELŐDÉS ÁLTALÁNOSSÁ TÉTELÉNEK FONTOSSÁGA

A régi hellén vagy görög-római civilizáció – más okok közt – amiatt semmisült meg, mert saját társadalmában csak tökéletlenül tette általánossá a művelődést, és mert olyan emberek hatalmas tömegei vették körül, akik még az elme barbár szokásaival rendelkeztek. Egy civilizáció soha nem lehet biztonságban egészen addig, amíg – a művelt mentalitást egy csekély számú kisebbségre korlátozva – a tudatlanságnak, a sokaságnak, a proletariátusnak egy irtózatosan nagy tömegét táplálja kebelén. A tudásnak vagy ki kell terjesztenie önmagát fentről, vagy mindig ki lesz téve annak a veszélynek, hogy lentről a tudatlan éjszaka elárasztja. Nyilván még inkább veszélyben van, ha megengedi, hogy emberek roppant...

Tovább

A mentális lény kifejlődésének folyamata

… bár az ember igazán még nem hallotta meg és értette meg a bölcsek tanítását, hogy „ismerd meg önmagad”, de elfogadta a gondolkodó üzenetét, hogy „taníttasd önmagad”, és ami még fontosabb, megértette, hogy a tanultság birtoklása kötelezi őt arra, hogy átadja a tudását másoknak. Az általános oktatás szükségének ideája azt jelenteti, hogy az emberi faj elismerte: az elme, nem pedig az élet és test az ember, és hogy az elme kiaknázása nélkül nem birtokolja igaz emberi mivoltát. Az oktatás ideája még mindig elsősorban az intelligencia és a mentális képesség és a világ meg a dolgok tudásának oktatását jelenti, másodsorban azonban az erkölcsi nevelésnek, valamint, bár eddig még nagyon...

Tovább

A Nagy Francia Forradalom (4)

Előző rész Vannak korok, amikor egyetlen személyiségben összpontosul egy korszak vagy egy mozgalom temperamentuma, és pusztán e személyiségnek a létezése biztosítja annak beteljesedését. Nehéz lenne meghatározni azokat a pontos hasznosságokat, amelyek Danton létezését szükségessé tették a Forradalom sikeréhez. Vannak bizonyos dolgok, amelyeket ő hajtott végre, és senki más nem lett volna rá képes, amelyek kényszerítették a végzetet; vannak bizonyos dolgok, amelyeket ő mondott, amelyek Franciaországot eszeveszett elszántsággal és bátorsággal töltötték el. Ezek a szavak, ezek a tettek korszakokon át visszhangzanak. Annyira elevenek, annyira halhatatlanok, hogy úgy tűnik magával a világösszeomlással is...

Tovább

AZ OM MANTRA

OM a Brahman Tudatnak a mantrája, kifejezésteli hang-szimbóluma, annak négy tartományában, a Turijától a külső vagy anyagi síkig. A mantra funkciója, hogy rezgéseket teremtsen a belső tudatban, ami előkészíti azt annak realizálására, amit a mantra szimbolizál, és ahogy tartják, valóban magában is hordoz. Az OM mantra tehát el kellene, hogy vezessen a tudat megnyílása felé, amely által meglátjuk és megérezzük az Egy Tudatot minden anyagi dologban, a belső lényben és a fizikain túli világokban, fent az oksági (kauzális) síkon, amely most számunkra tudatosság-feletti, és végül minden kozmikus létezés felett a legfelsőbb megszabadult transzcendenciában. Általában az utóbbi a leglényegesebb célja azoknak, akik a...

Tovább

Védák és Upanisadok a források

A Védák és Upanisadok nem csak az indiai filozófia és vallás számára elégséges források, hanem az összes indiai művészet, költészet és irodalom számára is. A bennük kiformálódott és kifejezett lélek, temperamentum, ideális elme volt az, amely később kifaragta a nagy filozófiákat, felépítette a Dharma szerkezetét, megörökítette hősies ifjúságát a Mahábháratában és Rámajánában, érett férfiasságának klasszikus korában fáradhatatlanul intellektualizált, megannyi eredeti intuíciót bocsátott ki a tudományban, az esztétikai és vitális és érzéki tapasztalás oly gazdag ragyogását alkotta meg, spirituális és pszichikai tapasztalását a Tantrában és a Puránákban újította meg, a vonal és szín...

Tovább

“Ez az én testem és ez az én vérem”

“EZ AZ ÉN TESTEM ÉS EZ AZ ÉN VÉREM” Jézus egy nagy gondolkodó volt, egy olyan ember, aki – látszólag saját erejére utaltan, bár ez nem biztos – megragadott valamit az isteni tudásból, de azok a szerzők, akik feljegyezték a mondásait, legnagyobbrészt átlagos, nagyon korlátozott műveltségű és behatárolt gondolkodású emberek voltak, és ők úgy tűnik, durván félreértették legmélyebb mondásait. Például, amikor azt mondta, „Én és az Atyám egyek vagyunk”, kifejezve azt a mély igazságot, hogy az emberi én és az isteni én azonosak, akkor ők azt képzelték, ezzel egy egyedi igényt támasztott, hogy ő Isten; ebből ered Szűz Mária rendkívüli legendája, és mindaz, ami ebből következett. Mindnyájan...

Tovább

Ez mind Brahman – tapasztalat a börtönben

… az ítélet előtt ettől a naptól fogva minden reggel és este tettem egy kis sétát az udvaron […] olykor két órát is kint voltam, nem volt ezzel kapcsolatos idő korlát. Ezt nagyon élveztem. Egyik oldalon voltak a börtön gyárak, a másikon a tehénistállók – az én független királyságomat e kettő szegélyezte. A gyártási részlegtől a tehénistállókig, a tehénistállóktól a gyártási részlegig fel és alá járva az Upanisadok mélységesen megindító, időtlen, hathatós mantráit recitáltam, vagy figyelve a foglyok mozgásait és tevékenységeit próbáltam realizálni az immanens Istenség – a minden formában benne lévő Isten – alapigazságait. A fákban, a házakban, a falakban, az emberekben, állatokban,...

Tovább