A Nagy Francia Forradalom (3)

előző rész A Forradalom nagyszerű volt az ő embereiben is, és teljesen eltöltötte őket indulatosságával, szenvedélyével, világgal szembeni brutális követelésével, roppant nagy késztetésével. Közülük főképpen négyen – Mirabeau-n, Dantonon, Robespierre-n és Napóleonon – keresztül segítette a Forradalom önmagát. Mirabeau elindított, Danton lelkesített, Robespierre pusztított, Napóleon befejezett. Az első három a pillanat számára jelent meg, ők a tömeg emberei voltak, elvégezték a munkájukat és távoztak. Az iram gyors volt, ha maradtak volna, akkor csorbították volna a hasznosságukat és kárt okoztak volna a jövőnek. Mindig kívánatos, hogy az ember abban a pillanatban menjen el, amikor a munkáját...

Tovább

A Nagy Francia Forradalom (2)

előző rész A Nagy Francia Forradalom tevékenysége Káli indulatos halál-tánca volt: vakon és ádázul taposott azokon a romokon, amelyeket Ő csinált, őrjöngött a világ iránti sajnálattól, s ezért végképp irgalmatlan volt. Magába szólította Jatudhánit, [a démon-boszorkányt], hogy segítse őt, és megidézte a Ráksaszit, [a sötétség roppant hatalmát]. A Jatudháni a pusztítás gyönyöre, az öldöklés tombolása, Rudra az Univerzális Lényben, Rudra, aki a Bhutát [az elementáris erőt] használja fel, a bűnözőt, az emberben lévő állatnak az urát, az ördögtől megszállottnak az urát – Pasupatit, Pramathanatát. A Ráksaszi az ego féktelen, erkölcstelen érvényesülése, amely ragaszkodik az összes – jó és...

Tovább

Az élet leckéje

Az élet leckéje az, hogy ezen a világon mindig, minden cserbenhagyja az embert – csak az Isteni nem hagyja őt cserben, ha teljesen az Isteni felé fordul. Nem azért sújtanak le ránk csapások, mert valami rossz van bennünk – azért sújtanak le minden emberi lényre csapások, mert teli vannak olyan dolgok iránti vágyakkal, amely dolgok nem maradhatnak fenn és amelyeket elveszítenek, vagy ha meg is szerzik őket, azok csalódást hoznak, és nem elégíthetik ki őket. Az Isteni felé fordulás az egyetlen igazság az életben. – Sri Aurobindo, 1933. április...

Tovább

A Nagy Francia Forradalom (1)

A Nagy Francia Forradalom nagysága nem abban van, amit véghezvitt, hanem abban, amit gondolt, és ami volt. Működése főképp romboló volt. Sok dolgot előkészített, de semminek sem rakta le az alapját. Még Napóleon konstruktív tevékenysége is csak egy félkész házat épített, amelyben megpihenhettek 1789. ideái, amíg nem áll készen a világ, hogy jobban megértse, valóban végrehajtsa őket. Maguk az ideák nem voltak újak; léteztek a Kereszténységben, és a Kereszténység előtt a Buddhizmusban; de 1789-ben először váltak ki az Egyházból és a Könyvből, és megkísérelték újjáalakítani az államhatalmat és a társadalmat. Sikertelen kísérlet volt, de még a kudarc is átalakította Európa képét. És ez a...

Tovább

A JÓGA LÉLEKTANA

A Jóga nem az emberi elme egy modern találmánya, hanem a mi ősi és történelem előtti tulajdonunk. A Véda a mi legrégebbi, még használatos emberi dokumentumunk, és egy nézőpontból a Véda a Jógával kapcsolatos gyakorlati utalásoknak egy kiemelkedő gyűjteménye. Minden vallás egy virág, amelynek a Jóga a gyökere; az összes filozófia, költészet és a géniuszok művei tudatosan vagy nem tudatosan a Jógát eszközként felhasználják. Mi úgy hisszük, hogy Isten a világot a Jóga által teremtette, és a Jóga által fogja ismét Önmagába visszavonni. Jogah prabhavapjajau – Jóga a dolgok születése és elmúlása. Amikor Srí Krisna felfedi Ardzsunának a Teremtésének a nagyszerűségét, és a módszert, ahogyan azt a logikai...

Tovább

Napóleon (1)

Napóleon neve minden fajta kritikák elfogultságainak a küzdőtere, és az emberek a részrehajlásuk, lelki beállítottságuk és politikai véleményük szerint szeretik és gyűlölik, magasztalják fel és pocskondiázzák a Korzikait. Napóleont hibáztatni olyan, mint bírálni a Mont Blanc-ot vagy sárral dobálni a Kancsendzöngát. Ezt a fenomént meg kell érteni és ismerni kell, nem hibáztatni vagy dicsőíteni. Csodálnunk kell őt, de elmeként és nem moralistaként. Sem a dicsőítői, sem a bírálói nem fogták fel eléggé, hogy Bonaparte egyáltalán nem ember volt – ő egy erő volt. Az erőnek csak a természetét kell tekintetbe vennünk. Vannak emberek, akik maguktól értetődően emberfelettiek, nagy szellemek, akik csak...

Tovább

Az ember lelke egy lényekkel teli világ

Az ember lelke egy lényekkel teli világ, egy királyság, melyben hadseregek csapnak össze, hogy elősegítsenek vagy akadályozzanak egy páratlan győzelmet, egy ház, ahol az istenek a vendégeink és amelyet a démonok igyekszenek hatalmukban tartani; a lélek energiáinak a teljessége és lényének kiterjedtsége egy átfogó, rendezett és megtisztított áldozatnak teremt helyet egy mennyei összejövetelhez. – Sri Aurobindo: A Véda Titka / The Secret of the Veda

Tovább

Gondolatmentes Csend

ABBÓL, AMIT AZ ELME EL TUD VÉGEZNI, SEMMI SINCS, AMIT NE LEHETNE JOBBAN ELVÉGEZNI AZ ELME MOZDULATLANSÁGÁBAN ÉS GONDOLATMENTES CSENDJÉBEN. Sri Aurobindo: Az Isten Órája / The Hour of God

Tovább

Az indiai civilizáció örök szelleme

Mert végül is a lényben az akarat adja meg a körülményeknek a jelentőségüket, és gyakran egy nem várt jelentőséget; a látszólagos valódiság aspektusa egy félrevezető mutató. Ha egy népben vagy civilizációban az akarat a halál felé irányul, ha ragaszkodik a hanyatlás kimerültségéhez, vagy a haldoklók békén hagyásához, sőt még erősen is vakon kitart olyan hajlamok mellett, amelyek megsemmisüléshez vezetnek, vagy ha csak a holt Idő képességeit tartja becsben és a jövő képességeit ettől eltaszítja, ha előnyben részesíti azt az életet, ami volt azzal szemben, ami lesz, akkor semmi sem fogja megmenteni, még az erő és az eszközök és az intelligencia bősége sem, még az életre irányuló megannyi felhívás...

Tovább

A HÁBORÚ EGY BENNÜNK LÉVŐ LÉLEKTANI SZÜKSÉGLET

Ameddig a háború lélektanilag nem válik lehetetlenné, addig fenn fog maradni, vagy – ha el is űzzük egy időre – vissza fog térni. Azt reméljük, hogy maga a háború vet majd véget a háborúnak; hogy a kár, a szörnyűség, a mészárlás, a békés élet felforgatása, a dolog egész zavaros, vérengző őrülete olyan kolosszális méreteket öltött vagy fog ölteni, hogy az emberi faj kimerültségében és undorában messze el fogja vetni ezt a borzalmat. Azonban a kimerültség és az undor, a szörnyűség és a sajnálat nem maradandó tényezők, sőt még az sem, ha a szemünk megnyílik a józan ész felé azon gyakorlati tények láttán, mint az emberi élet és energia elvesztegetése és a baj és a tékozlás; ezek csak addig...

Tovább