Egyéni és közösségi élet célja

Print Friendly

Az egyéni élet legfőbb törvénye és célja, hogy kutassa saját ön-fejlődését. Tudatosan vagy féltudatosan vagy egy homályos nem-tudatos tapogatódzással mindig és jogosan igyekszik önmagát kifejezésre juttatni – megtalálni önmagát, önmagában saját lényének törvényét és képességét felfedezni, és azt beteljesíteni. Ez a cél benne alapvető, helyes, elkerülhetetlen, mivel – még az összes meglévő fenntartás és kifogás ellenére is – az egyén nem pusztán a mulandó fizikai teremtmény, az elme és test egy formája, amely összeáll és szétoszlik, hanem egy lény, az örök Igazságnak egy élő képessége, egy önmagát manifesztáló szellem. Egy társadalom, egy közösség vagy nemzet legfőbb törvénye és célja ugyanúgy az, hogy kutassa saját önmegvalósítását; jogosan igyekszik önmagát megtalálni, tudatára ébredni önmagában saját lénye törvényének és képességének, és azt olyan tökéletesen beteljesíteni, amennyire lehetséges, megvalósítani az összes lappangó lehetőségét, élni a saját önmagát felfedő életét. Az ok ugyanaz: ő is egy lény, az örök Igazságnak egy élő képessége, a kozmikus Szellem ön-manifesztálódása, és azért van, hogy saját módján és képességének mértékében kifejezze és beteljesítse a benne lévő kozmikus Szellem sajátos igazságát és képességét és jelentését. A nemzetnek vagy társadalomnak, az egyénhez hasonlóan, van teste, szerves élete, erkölcsi és esztétikai alkata, fejlődő elméje, és mindezen jegyek és képességek mögött egy lelke, amely miatt ők léteznek. Mondhatjuk még azt is – ugyanúgy, mint az egyén esetében –, hogy lényegét tekintve inkább egy lélek, mint hogy lelke van; ez egy csoport-lélek, amely elérvén egy elkülönült jellegzetességet, egyre ön-tudatosabbá kell hogy váljon, és egyre teljesebben meg kell hogy lelje önmagát, ahogyan kifejleszti közösségi tevékenységét és mentalitását, valamint szervezett, önkifejező életét.

Sri Aurobindo: Az emberi fejlődés ciklusa

Submit a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.