Tudatfeletti, tudatalatti

Print Friendly

Amikor Jadzsnyavalkja azt mondja, hogy a Brahman állapotban nincs tudat, akkor arról a tudatról beszél, ahogy azt az ember ismeri. A Brahman állapot az önmagának legteljesebben tudatában levő legfelsőbb lét állapota, szvajamprakása — ez a Szaccsidánanda, a Lét-Tudat-Gyönyör. Még ha az Azon túliként, parátparamról,  is beszélnénk róla, ez nem azt jelenti, hogy ez a Nem-lét és Nem-tudat állapota, hanem hogy ez a kozmikus lét és tudat legmagasabb spirituális szubsztrátumán, alapzatán is túl van (a Rig Véda ragyogó paradoxonjában ez a “felettünk lévő alapzat”.) Ahogy az nyilvánvaló a kínai Tao és a buddhista Sunyja leírásából, hogy az egy Semmi, amelyben minden benne van, ugyanez a helyzet ebben az esetben a tudat tagadásával. A tudatfeletti és a tudatalatti csak relatív fogalmak; ahogy felemelkedünk a tudatfelettibe, látjuk, hogy az az addig elért legmagasabb tudatnál is nagyobb tudat, és ezért normál állapotunkban hozzáférhetetlen a számunkra, és ha le tudunk ereszkedni a tudatalattiba, akkor más tudatot találunk ott, mint a saját – a legalacsonyabb mentális korlátját elérő – tudatunk, és ezért rendes módon elérhetetlen a számunkra. Maga a  Tudatnélküli is a tudatnak csak egy olyan beburkolt állapota, amely a Taohoz vagy a Sunyjához hasonlóan, bár más módon, elrejtve minden dolgot magában tartalmaz, hogy egy fentről vagy bentről jövő nyomás hatására minden ki tudjon fejlődni belőle — „egy tehetetlen Lélek, egy alvajáró Erővel.”

A tudat fokozatai a szubjektív személyiség szemléletmódjától független egyetemes állapotok; inkább a szubjektív személyiség szemléletmódját szabja meg a tudatnak az a foka, amelyben a személyiség, sajátos természetének és fejlődési stádiumának megfelelően, megszerveződik.

Nyilvánvaló tehát, hogy a tudat kifejezés alatt valami olyasmit értünk, amely lényegét tekintve mindenütt ugyanaz, állapotában, helyzetében és működésében viszont változó, amelyben bizonyos szinteken és feltételek között az a működés, amelyet mi tudatnak hívunk, vagy egy elfojtott, vagy egy meg-nem-szerveződött vagy másképp szerveződött állapotban létezhet; míg más állapotokban bizonyos másfajta működések nyilvánulhatnak meg, amelyek bennünk el vannak fojtva, nem szerveződtek meg vagy látensek vagy pedig kevésbé tökéletesen megnyilvánultak, kevésbé intenzívek, kiterjedtek és erőteljesek, mint a felső mentális korlátunknál magasabb tudatrétegekben.

Sri Aurobindo: Levelek a Jógáról I.
Lényünk síkjai és részei

Submit a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.