amint megjelenik az Ahankar [én-érzet]

…amint megjelenik az Ahankar [én-érzet], megszületik a kedvelés és az ellenszenv, रागद्वेषौ [rāgadveṣau], a kettősségek ősi párja, kedvelése annak, ami elősegíti a vágyak kielégítését, ellenszenv azzal szemben, ami akadályozza azt, a birtoklás érzése, a veszteség érzése, a vonzódás, taszítás, bűvölet, viszolygás, szeretet, gyűlölet, szánalom, kegyetlenség, kedvesség, harag, – a kettősségek végtelen és örök vonulata. Ha csak egy párt is beengedünk, az összes többi máris ott toporog a nyomában. De az az ember, aki minden teremtményben önmagát látja, nem tud gyűlölni; senkitől sem riad vissza, nincs benne sem idegenkedés, sem félelem. ततो न विजुगुप्सते [tato na vijugupsate]….

Ó, fia az ősi Jógának, ismerd fel Önmagadat minden dologban; ne félj semmitől, ne irtózz semmitől; ne rettegj senkitől, ne gyűlölj senkit, hanem erőteljesen és bátran végezd a dolgodat; így leszel az, aki igazán vagy, Isten a győzelmedben, Isten a vereségedben, Isten még a halálodban és kínszenvedésedben is, ‒ Isten, akit nem lehet legyőzni és aki nem tud meghalni. Féljen-e Isten bárkitől is? essen-e kétségbe? reszkessen és remegjen? Nem, a testedet és agyadat alkotó sejtek azok, amelyek remegnek és reszketnek; Te bennük vagy, és nyugodt szemmel nézed fájdalmukat és rettegésüket; mert ők csak árnyékok, amelyek valóságnak álmodják magukat. Ismerd fel az Ént minden teremtményben, ismerj fel minden teremtményt az Énben; akkor végül a rettegés rémülten menekül el tőled, a fájdalom nem érhet hozzád, nehogy megkínozza magát érintésedtől; a halál nem mer közeledni hozzád, hogy meg ne öld őt.

Sri Aurobindo