A test egészsége

A test – ha önmagára hagyják – figyelemre méltó, mert nemcsak törekszik a lelki egyensúlyra és az egészségre, hanem képes helyre is állítani az egyensúlyt. Ha egyedül hagyjuk a testet anélkül, hogy mindazok a gondolatok, vitális reakciók, a lehangoltság, az úgynevezett tudás és a mentális értelmezések és félelmek útjába állnának – ha magára hagyjuk a testet, akkor spontán módon megteszi, ami szükséges, hogy ismét rendbe hozhassa önmagát. A test a természetes állapotában szereti a kiegyensúlyozottságot, szereti a harmóniát; a lény többi része ront el mindent. – Az Anya / Mira...

Tovább

Az Isteni személyes és személytelen jellege

Az Isteninek és az Igazságnak mindig van személyes és személytelen oldala, és tévedés azt gondolni, hogy egyedül a személytelen az igaz vagy lényeges – ez ugyanis részben a lény egy hiányos befejezetlenséghez vezet, és eközben csak az egyik oldalnak adatik meg az elégedettség. A személytelenség az intellektuális elméhez és a statikus énhez tartozik, a személyesség a lélekhez és a szívhez és a dinamikus lényhez. Azok, akik nem veszik figyelembe a személyes Istenit, valami mélységeset és alapvetőt nem vesznek tudomásul. * Amikor a személytelen Önvalót kutatjuk, akkor két ellentétes princípium között mozgunk: a személytelen inaktív Átman csendje és tisztasága valamint a tudatlan Prakriti aktivitása között. Az...

Tovább

Sok jógi vesztét okozza az ambíció

Sok Jógi vesztét okozza az ambíció. Sok ember indul neki az Ösvénynek anélkül, hogy valamennyire is érzékelné ezt a becsvágyat. De amikor képességekhez jutnak, az ambíció annál erőszakosabban támad fel, mert az elején nem szabadultunk meg tőle. – Az Anya / Mira Alfassa

Tovább

Az összpontosításban van az öröm forrása

Amikor valamit meg akarsz valósítani, akkor teljesen spontán módon megteszed a szükséges erőfeszítést; ez a megvalósítandó dologra összpontosítja energiáidat, ez pedig értelmet ad az életednek. Ez önmagad egyfajta megszervezésére kényszerít, energiáid egyfajta koncentrálására, mert ez az, amit tenni kívánsz, és nem ötven más dolgot, amelyek ezzel ellentétesek. És ebben az összpontosításban, az akaratnak ebben az intenzitásában van az öröm forrása. Ez adja meg neked a képességet, hogy energiához juss, cserébe azért, amit felhasználsz. – Az Anya / Mira...

Tovább

Upanisadok és a Gíta a kiindulási pontjaim

Filozófiám először az Upanisadok és a Gíta tanulmányozásán keresztül formálódott ki; a Véda később jött. Ezek voltak a kiindulási pontjaim a Jóga gyakorlásához; megpróbáltam saját spirituális tapasztalatban realizálni azt, amit olvastam, és ez sikerült; igazán soha nem voltam elégedett, amíg nem jelentkezett a megtapasztalás, és később erre a tapasztalatra alapoztam filozófiámat, nem pedig önmagukban az eszmékre. A filozófiámban semmit sem köszönhetek az intellektuális elvonatkoztatásnak, érvelésnek vagy dialektikának… – Sri...

Tovább

A kettősségeket egységgel kell felváltanunk

A kettősségeket egységgel kell felváltanunk, az egoizmust isteni tudattal, a tudatlanságot isteni bölcsességgel, a gondolkodást isteni tudással, a gyengeséget, küzdelmet és erőfeszítést az önmagával elégedett isteni erővel, a fájdalmat és a hamis élvezetet isteni üdvösséggel. Krisztus nyelvezetében ezt hívják a mennyek országa lehozatalának a földre, a modern nyelvezetben pedig Isten realizálásának és beteljesítésének a világban. – Sri...

Tovább

Ne azért élj, hogy boldog légy…

Ne azért élj, hogy boldog légy! Élj azért, hogy az Istenit szolgáld, és az a boldogság, amit élvezni fogsz, mindent várakozásodat felülmúlja majd. – Az Anya / Mira Alfassa

Tovább

A LÁNC

A LÁNC Az egész világ szabadság után sóvárog, mégis minden egyes teremtmény szerelmes a láncaiba, ez a természet legnagyobb paradoxonja és kibogozhatatlan csomója. Az ember szerelmes a születés béklyóiba; ezért megragadják őt a halál társbéklyói is. E láncokban törekszik lényének szabadságára és önbeteljesülésének tökéletességére. Az ember szerelmes a hatalomba; ezért alá van vetve a gyengeségnek. Mert a világ erőhullámoknak a tengere, amelyek találkoznak, és folytonosan egymásra vetik magukat; az, aki egyetlen hullámtaréjon szeretne lovagolni, hullámok százainak összecsapása alatt kell hogy összeroskadjon. Az ember szerelmes az élvezetbe; ezért alá kell vetnie magát a bánat és fájdalom igájának....

Tovább

Vágy, Akarat, Törekvés

Ha vannak jó vágyak, akkor meg fognak jelenni a rossz vágyak is. Az akarat és törekvés számára van hely, és nem a vágy számára. Ha vágy van, akkor lesz ragaszkodás, igény, epekedés is, elveszik a higgadtság, szomorúság lép fel, ha nem érjük el a vágy tárgyát – megjelenik mindaz, ami nem jógikus. – Sri Aurobindo

Tovább

A kozmosz mögötti Csend

A kozmosz mögötti Csend az, mely az univerzum minden mozgását biztosítja. A béke a Csendből ered; ahogy egyre mélyül a béke, úgy válik egyre inkább Csenddé. Külsőbb értelemben a Csend szó arra az állapotra vonatkozik, amelyben nincsen gondolati, érzelmi, stb. folyamat, csak az elme nagy nyugodt mozdulatlansága. – Sri Aurobindo

Tovább

Az Isteni egyformán szeret minden emberi lényt…

Az Isteni egyformán szeret minden emberi lényt, de a legtöbb ember tudatának homályossága megakadályozza őket, hogy érzékeljék ezt az isteni szeretetet. Az Igazság csodálatos. A mi saját érzékelésünk az, mely eltorzítja azt. – Az Anya / Mira Alfassa

Tovább

Az Árja harcos hitvallása

Ez az Árja harcos hitvallása. „Ismerd meg Istent – mondja – ismerd meg önmagad, segíts az embernek; védd meg az Igazságot, félelem vagy gyengeség vagy ingadozás nélkül végezd munkádat, a csatát a világban. Te vagy az örökkévaló és elpusztíthatatlan Szellem, lelked itt a halhatatlanság felfelé vezető ösvényén van; az élet és a halál semmi, a bánat és a sebek és a szenvedés semmi, mert ezeket a dolgokat le kell győzni és úrrá kell lenni rajtuk. Ne nézd saját élvezetedet és előnyödet és nyereségedet, hanem nézz felfelé és magad köré, fel a ragyogó csúcsokra, hova mászol, magad köré a csata és a próbatétel eme világára, ahol a jó és a gonosz, a haladás és a hanyatlás könyörtelen konfliktusba van...

Tovább

Több száz bhakta volt már, akik szerettek és kutattak, minden konkrét megtapasztalás nélkül

Ez a feltételezésed, [hogy az ember nem szeretheti az Istenit addig, amíg nem tapasztalja meg őt] ellentétes sok szádhak tapasztalatával. Azt hiszem Rámakrisna említette valahol, hogy a keresés szeretete és öröme és lelkesedése sokkal intenzívebb volt, mint a beteljesülésé. Nem értek egyet, de ez legalábbis mutatja azt, hogy a realizálás előtt lehetséges az intenzív szeretet. Az a véleményem, hogy több száz bhakta volt már, akik szerettek és kutattak, minden konkrét megtapasztalás nélkül, csupán egy gondolati koncepcióra vagy az Isteniben való érzelmi hitre támaszkodva. Az egész lényege az, hogy valótlan azt mondani, hogy döntő vagy konkrét tapasztalattal kell rendelkeznie az embernek, mielőtt képes lenne szeretni...

Tovább

SRI AUROBINDO MAHASZAMADHIJA

SRI AUROBINDO MAHASZAMADHIJÁNAK 68. ÉVFORDULÓJA „Tiéd, ki anyagi burka voltál Mesterünknek, Tiéd végtelen hálánk. Előtted, ki oly sokat tettél értünk, aki dolgoztál, szenvedtél, reméltél, oly sokat elviseltél, Előtted, aki mindent akartál, mindent megpróbáltál, mindent előkészítettél, mindent elértél értünk, Előtted hajlunk meg, és könyörgünk, hogy soha ne feledjük el, még egy pillanatra sem, mindazt, amit Neked köszönhetünk.” – Az Anya 1950. december 5-én éjjel 1 óra 26 perckor elhagyta a testét, és reggelre láttuk, hogy az egész testet elárasztja egy arany-bíborvörös színárnyalat, annyira üde és nemes, hogy a lehangoltság szemfedőjétől egy néma ámulatba emelt fel minket. Ez a Szupramentális...

Tovább

Látomások

Amit ír, abból nyilvánvaló, hogy van képessége [a Jógához], és valószínűleg nagyobb fejlődést ért volna el, ha nem csukja be a megnyíló ajtót. Nyilvánvaló, hogy hibát követett el, amikor leállította a látomásokat, amelyek jelentkeztek. A látomás és a hallucináció nem ugyanaz a dolog. A látomás nyitott ajtó a tudat fizikai elmén túli magasabb síkjaira, amely egy szélesebb körű igazságnak és tapasztalatnak ad teret , hogy az elmébe jusson és hatással legyen rá. Nem az egyetlen vagy a legfontosabb ajtó, de az egyik, mely a legkészségesebben jelenik meg nagyon sokak, ha nem a többség számára, és nagyon hatékony segítség lehet. Nem jön olyan könnyen az intellektuális típusúakhoz, mint azokhoz az emberekhez,...

Tovább

A Jóga gyakorlása szemtől szembe állít minket saját lényünk rendkívüli összetettségével

A Jóga gyakorlása szemtől szembe állít minket saját lényünk rendkívüli összetettségével, személyiségünk ösztönző, de egyszersmind zavarba ejtő sokszínűségével, a Természet gazdag, határtalan fejetlenségével. A hétköznapi ember számára, aki saját ébrenléti felszínén él, tudatlanul énjének mélységéről és mérhetetlenségéről a függöny mögött, lélektani létezése meglehetősen egyszerű. Létének szövetét vágyak kicsiny, de lármás társasága alkotja, néhány erélyes intellektuális és művészi szükségérzet, néhány tehetség, pár uralkodó és kiemelkedő eszme, összefüggéstelen vagy nem megfelelően összefüggő és javarészt triviális gondolatok nagy sodrása közepén, számos...

Tovább

Az, ami valóban van, nem szűnhet meg létezni

Az, ami valóban van, nem szűnhet meg létezni – bár megváltoztathatja a formákat, melyeken keresztül megjelenik –, pontosan úgy, ahogy az, ami nem létező sem jöhet létre. A lélek van, s nem szűnhet meg lenni. A vannak és nincsnek ez az ellentéte, a létnek és létesülésnek ez az egyensúlya, mely az elmének a nézete a létezésről, a léleknek, egyetlen elmúlhatatlan önmagunknak a realizálásában véget ér, mely által ez az egész univerzum kiterjed. A véges testeknek végük van, de az, amely birtokolja és használja a testet végtelen, korlátlan, örökkévaló, elpusztíthatatlan. – Sri Aurobindo: Esszék a...

Tovább

Az integrált Jóga szádhakájának nem csak saját terhét kell hordania, hanem a világét is

Az integrált Jóga szádhakájának ez a belső vagy külső egyedüllét csak egy mellékes mozzanat vagy időszak lehet a spirituális fejlődésében. Az életet elfogadva nem csak saját terhét kell hordania, hanem ezzel együtt – saját eléggé nehéz terhének kiegészítéseként – a világ terhének nagy részét is. Így hát Jógájának sokkal inkább van meg a küzdelmes természete, mint másoknak; de ez nem csupán egy egyéni küzdelem, ez egy erős ország ellen vívott közös háború is. Neki nem csak magában kell legyőznie a hamisság és zűrzavar egoisztikus erőit, hanem le kell győznie őket ugyanazon szembenálló és kimeríthetetlen erők képviselőiként is a világban. Reprezentatív jellegük az ellenállás egy sokkal...

Tovább

1872. AUGUSZTUS 15-ÉN, 146 ÉVVEL EZELŐTT SZÜLETETT SRI AUROBINDO

Sri Aurobindo a Legfelsőbbnek egy emanációja – kiáradása –, aki azért jött a földre, hogy tudtára adja egy új faj és egy új világ megnyilvánulását, a Szupramentálisét. – Az Anya / Mira Alfassa Sri Aurobindo azért jött, hogy elbeszélje a világnak a jövő szépségét, melyet meg kell valósítani. Azért jött, hogy ne csak reményt, hanem a tündöklő fény bizonyosságát hozza el, mely felé a világ mozog. A világ nem egy szerencsétlen véletlen, hanem egy csoda, mely a kifejeződése felé halad. A világnak a jövő szépségének bizonyosságára van szüksége. És Sri Aurobindo megadta ezt a bizonyosságot. – Az Anya / Mira...

Tovább

Modern barbárság

­De ha a Tudomány felkészített minket így egy szélesebb körű és mélyebb kultúrára, és ha materializmusa ellenére, sőt részben az által is, lehetetlenné tette az igazi materializmus visszatérését – a barbár mentalitásét –,  többé-kevésbé közvetve, mind az élethez való hozzáállása, mind a felfedezései miatt elősegített egy másik fajta barbárságot – mert másképpen nem lehet ezt nevezni –: az ipari, a kereskedelmi, a gazdasági korszakét, mely most halad betetőzése és vége felé. Ez a gazdasági barbárság lényegében a vitális emberé, aki a vitális lényt összetéveszti önmagával, és annak elégedettségét az élet elsőrendű céljának fogadja el. Az Élet jellemző vonása a vágy és a birtoklás...

Tovább

Elengedhetetlen, hogy az önodaadás teljes legyen

De ha arra vágyunk, hogy a legtöbbet kihozzuk abból a lehetőségből, melyet ez az élet ad nekünk, ha megfelelően kívánunk válaszolni a hívásra, melyben részesültünk, és a célt, melyet megpillantottunk, el szeretnénk érni, nem csak haladni felé egy kicsit, akkor elengedhetetlen, hogy az önodaadás teljes legyen. A Jógában a siker titka az, hogy azt ne az élet követendő céljai egyikének tekintsük, hanem az egyetlen és kizárólagos célnak, ne az élet egy fontos részének, hanem az élet teljességének. Sri Aurobindo: A Jóga...

Tovább

Jézusról

Jézus egy nagy gondolkodó volt, egy olyan ember, aki – látszólag saját erejére utaltan, bár ez nem biztos – megragadott valamit az isteni tudásból, de azok a szerzők, akik feljegyezték a mondásait, legnagyobbrészt átlagos, nagyon korlátozott műveltségű és behatárolt gondolkodású emberek voltak, és ők úgy tűnik, durván félreértették legmélyebb mondásait. Például, amikor azt mondta, „Én és az Atyám egyek vagyunk”, kifejezve azt a mély igazságot, hogy az emberi én és az isteni én azonosak, akkor ők azt képzelték, ezzel egy egyedi igényt támasztott, hogy ő Isten; ebből ered Szűz Mária rendkívüli legendája, és mindaz, ami ebből következett. Mindnyájan ismerjük az Utolsó Vacsora történetét és Jézus...

Tovább

Egyéni és közösségi élet célja

Az egyéni élet legfőbb törvénye és célja, hogy kutassa saját ön-fejlődését. Tudatosan vagy féltudatosan vagy egy homályos nem-tudatos tapogatódzással mindig és jogosan igyekszik önmagát kifejezésre juttatni – megtalálni önmagát, önmagában saját lényének törvényét és képességét felfedezni, és azt beteljesíteni. Ez a cél benne alapvető, helyes, elkerülhetetlen, mivel – még az összes meglévő fenntartás és kifogás ellenére is – az egyén nem pusztán a mulandó fizikai teremtmény, az elme és test egy formája, amely összeáll és szétoszlik, hanem egy lény, az örök Igazságnak egy élő képessége, egy önmagát manifesztáló szellem. Egy társadalom, egy közösség vagy nemzet legfőbb törvénye és...

Tovább

A Transzcendentális, az Univerzális és az Individuális

A gyakorlatban három fogalomra van szükség, mielőtt fennállhat a Jóga [Egyesülés] bármilyen lehetősége; az erőfeszítéshez, mondhatni három hozzájáruló résztvevő kell hogy meglegyen: Isten, a Természet és az emberi lélek, vagy elvonatkoztatottabb nyelvezettel, a Transzcendentális, az Univerzális és az Individuális. Ha az egyén és a Természet magukra hagyatkoznak, akkor az egyik a másikhoz van kötve, és ez az egyén nem képes észrevehetően meghaladni a Természet lassú menetelését. Valami transzcendentálisra, a Természettől függetlenre és nála nagyobbra van szükség, amely hatással lesz ránk és rá – Magához vonzva minket felfelé, és jóváhagyását egyéni felemelkedésünkhöz illedelmesen vagy erővel...

Tovább

A Hathajóga jelentősége

A Hathajóga az élet és test meghódítását célozza, amelyek kombinációja a táplálék burokban és a vitális hordozó közegben alkotja, ahogy azt már láttuk, a durva testet, és amelyek egyensúlya a Természet minden működésének alapja az emberi lényben. A Természet által megszilárdított egyensúly elégséges a normál egoisztikus élet számára – elégtelen azonban a Hathajógi céljához. Mert ez az egyensúly a vitális erőnek arra a mennyiségére van számítva, amely ahhoz szükséges, hogy az emberi élet normál, rövid időtartama során működtesse a fizikai gépezetet, és többé-kevésbé megfelelően elvégezze azokat a különféle működéseket, amelyeket az ezen szerkezetben lakozó egyéni élet és az azt...

Tovább

Napóleon (2)

[Előző rész] Bonaparte műve teljes egészében csodálatra méltó. Igaz, hogy egy időre elvette a szabadságot Franciaországtól, de Franciaország akkor nem állt készen a demokratikus szabadságra. Egy ideig fegyelmet kellett tanulnia a Forradalom katonájától. Nem tudta volna teljesíteni azt a munkát, amelyet elvégzett, ha gátolja őt a forrongó francia Parlament, amely győzelemben túláradó, vereségben elbátortalanodó volt. Be kellett rendez a Francia Forradalmat, már amennyire a föld el tudta azt viselni, és Napóleonnak ezt egy átlagos élet rövid időtartama alatt kellett megtennie. Meg is kellett mentenie a forradalmat. Franciaország agressziója Európa irányában szükséges volt az önvédelemhez, mert Európa nem...

Tovább

Az egész Jóga természetében egy újjászületés

Az egész Jóga természetében egy újjászületés; a Jóga az ember hétköznapi, mentálissá vált, anyagi életéből egy emelkedettebb tudatba valamint egy nagyszerűbb és istenibb lénybe való megszületés. Semmiféle Jógát nem lehet sikeresen elkezdeni és követni, ha nem ébredünk rá meggyőzően ennek a nagyobb spirituális létezésnek a szükségességére. A lélek, amely e mély és széleskörű változásra elszólíttatik, különböző módokon érkezhet meg a kiindulóponthoz. Eljuthat ide saját természetes fejlődése által, amely nem-tudatosan vezette őt a felébredésre; elérheti azt egy vallás befolyásán vagy egy filozófia vonzerején keresztül; közeledhet felé egy lassú megvilágosodás által, vagy odaszökellhet egy...

Tovább

Az ember Énje rejtélyes és titkos dolog…

Az ember Énje rejtélyes és titkos dolog; nem a teste, nem az élete, és – még ha az evolúció skáláján az ember a mentális lény, a Manu – az Én nem is az elméje. Következésképpen önmegvalósításának sem végpontja, sem igazi mércéje nem lehet sem a fizikai, sem a vitális, sem a mentális természetének a teljessége; ezek a manifesztálódás eszközei, alárendelt előjelek, önmegtalálásának alapfalai, értékek, énjének praktikus pénzneme – ahogy óhajtjuk –, de nem maga az a dolog, ami titkon az ember, amit homályosan már kitapogat, vagy amivé próbál nyilvánvalóan és öntudatosan válni. Az ember mint faj nem birtokolta és most sem birtokolja ezt az igazságot önmagáról, kivéve azon kevesek látomásában és...

Tovább

A meditációval eltöltött órák száma nem bizonyíték a spirituális fejlettségre

A meditációval eltöltött órák száma nem bizonyíték a spirituális fejlettségre. A fejlődésed bizonyítéka az, ha már nem kell erőfeszítést tenned ahhoz, hogy meditálj. Ekkor inkább az igényel erőfeszítést, hogy abbahagyd a meditálást: nehézzé válik abbahagyni a meditációt, nehéz abbahagyni azt, hogy az Istenire gondolj, nehéz lejönni a közönséges tudatba. Akkor lehetsz biztos a fejlődésedben, akkor értél el valódi haladást, amikor az Isteniben való összpontosítás elengedhetetlenné válik az életedben, ha enélkül nem tudsz életben maradni, amikor ez természetes módon folytatódik reggeltől estig, bármilyen tevékenységgel vagy is elfoglalva. Amire szükség van a részedről, az a tudatosság; hogy állandóan...

Tovább

A Jóga Szintézise – A négy segédeszköz

A Jóga Szintézise AZ ISTENI MUNKÁLKODÁS JÓGÁJA c. részének teljes I. fejezete itt olvasható: http://aurobindo.hu/a-joga-szintezise/a-negy-segedeszkoz/

Tovább

A személyes erőfeszítéstől az önátadásig

Ez azonban csak az egyik oldala annak az erőnek, amely a tökéletességért munkálkodik. Az integrált Jóga folyamatának három – élesen igazán nem megkülönböztetett vagy különálló, bizonyos mértékben viszont egymásra következő – stádiuma van. Az első az az erőfeszítés kell hogy legyen, amely legalábbis egy kezdeti és alkalmassá-tevő ön-meghaladásra és az Istenivel való kapcsolatra irányul; a következő annak magunkba fogadása egész tudatos lényünk átalakítása céljából, ami meghalad minket, annak, amivel bensőséges közösséget értünk el; utolsó az átalakított emberi természetünk felhasználása egy isteni középpontként a világban. Ameddig az Istenivel való kontaktus bizonyos számottevő mértékben...

Tovább

A világban mi az egoizmus érzetével cselekszünk…

A világban mi az egoizmus érzetével cselekszünk; sajátunkként jogot formálunk a bennünk működő univerzális erőkre; magunknak követeljük a Transzcendens célzott, kialakító, progresszív tevékenységét az elmének, életnek és testnek ebben a szerkezetében, mintha az személyes akaratunk, bölcsességünk, erőnk, erényünk eredménye lenne. A megvilágosodás meghozza nekünk azt a tudást, hogy az ego csak egy instrumentum; kezdjük észlelni és érezni, hogy ezek a dolgok abban az értelemben a mi sajátjaink, hogy a legfelsőbb és integrált Énünkhöz tartoznak, amely egy a Transzcendenssel, és nem az instrumentális egóhoz. Korlátaink és torzulásaink a mi hozzájárulásunk a munkálkodáshoz; az igazi képesség benne az...

Tovább

A Tudomány Materializmusának hatása a Filozófiára, Művészetekre, Vallásra

A Tudomány  materializmusának volt – még a negatív munkájában is – egy olyan elvégzendő feladata, amely a végén, a materializmus meghaladása során hasznos lesz az emberi elme számára. De a Tudomány a diadalmas Materializmusának csúcspontján semmibe vette és elvetette a Filozófiát; főlénye elbátortalanította a költészet és művészet lelkét, annak realisztikus és pragmatikus irányváltoztatása által, és kiszorította őket a kultúra első vonalában betöltött vezető pozícióból; a költészet a hanyatlás és a dekadencia korszakába lépett, a versbe szedett próza formáját és ritmusát tette magáévá, és elveszítette vonzerejét valamint egy nagyon szűk közönség kivételével mindenki pártfogását, a...

Tovább

Az Anyagi Ember

Az anyagi ember teljes célja az, hogy éljen, hogy annyi kényelemmel és élvezettel jusson születéstől a halálig, amennyi csak lehet az úton, de valahogyan életben maradjon. Ez a célt alárendelheti, de csak a fizikai Természet más ösztöneinek, az egyén reprodukálásának és a típus konzerválásának a családban, társadalmi osztályban és közösségben. Az anyagi létezés összetevői az én, a családias élet, a társadalom és nemzet megszokott rendje. Óriási jelentősége a Természet gazdálkodásában magától értetődő, és azonos nagyságú ezzel az ezt képviselő emberi típus fontossága. A Természetet az általa alkotott építmény biztonságáról valamint múltbeli eredményeinek harmonikus folyamatosságáról és...

Tovább

Gondolatok és Felvillanások

Ha Brahman csak egy személytelen absztrakció, amely örökre ellentmond konkrét létezésünk látszólagos tényének, akkor a dolog megfelelő befejeződése a megszűnés lenne; de számolni kell a szeretettel és gyönyörrel és ön-tudatossággal is. Az univerzum nemcsak egy matematikai képlet bizonyos – számoknak és elveknek nevezett – mentális absztrakciók összefüggésének megoldásához, hogy végül egy nullát vagy egy ürességet számítson ki, és nem is csak egy fizikai működés, amely erők bizonyos kiegyenlítődését fejezi ki. Az univerzum egy Önmagát-szeretőnek a gyönyöre, egy Gyermek játéka, egy Költő vég nélküli ön-megsokszorozódása, aki meg van mámorosodva saját vég nélküli teremtés-képességének...

Tovább

A Nagy Francia Forradalom (5)

Előző rész Jó okkal beszélhetünk Mirabeau géniuszáról, Danton géniuszáról – Napóleon géniuszáról felesleges is beszélni. Robespierre géniuszáról azonban nem igazán beszélhetünk. Belőle hiányzott a lángelme; esze éles volt és jól értesült, de ihletettség nélküli; személyiségének nem sikerül nagy hatást gyakorolnia. Mi volt hát, ami megadta neki roppant nagy erejét és befolyását? A hite, az emberben való hite. Hitt a Forradalomban, hitt bizonyos eszmékben, hitt önmagában, mint ezek szószólójában és végrehajtójában; elkezdett hinni abban a küldetésében, hogy elpusztítsa az eszme ellenségeit, és hogy befejezzen. És bármit is hitt, azt vakon, megingathatatlanul, legyőzhetetlenül hitte, aztán szilárd...

Tovább

A tiszta Elme és a Szellem jellegzetes energiája

A tiszta Elme jellegzetes energiája a változás, és minél inkább tesz szert mentalitásunk emelkedettségre és szervezettségre, az Elmének ez a törvényszerűsége annál inkább vesz fel olyan jelleget, amelyre egy folytonos növekedés, javulás és az eredményeinek jobb elrendezése jellemző, és ily módon egy folytonos átmenet a kisebbtől és egyszerűbbtől a nagyobb és összetettebb tökéletességbe. Mert az Elme, eltérően a testi élettől, végtelen a saját területén, kiterjedésében rugalmas, formációiban könnyen variálható. Jellemző hajlamai tehát a változás, az ön-megnagyobbodás és az ön-javulás. Az Elme is körforgásokban mozog, de ezek mindig növekvő spirálisok. Hite a tökéletesíthetőség, jelszava a...

Tovább

A testi Élet jellegzetes energiája

A testi Élet jellegzetes energiája nem annyira a fejlődésben van, mint a megmaradásban, nem annyira az egyéni önnagyobbodásban, mint az önismétlésben. A fizikai Természetben valóban van egy haladás típusból típusba, a növényből az állatba, az állatból az emberbe; mert az Elme még az élettelen Anyagban is működik. De ha egyszer egy típus fizikailag elkülönül, akkor úgy tűnik, a földi Anya legfőbb közvetlen elfoglaltsága az lesz, hogy folytonos reprodukálással a típust fenntartsa. Mert az Élet mindig a halhatatlanságot kutatja; de mivel az egyéni forma nem állandó, és csak a formának az ideája maradandó az univerzumot teremtő tudatban – mert az ott nem semmisül meg –, ezért egy ilyen folytonos reprodukció az...

Tovább

A MŰVELŐDÉS ÁLTALÁNOSSÁ TÉTELÉNEK FONTOSSÁGA

A régi hellén vagy görög-római civilizáció – más okok közt – amiatt semmisült meg, mert saját társadalmában csak tökéletlenül tette általánossá a művelődést, és mert olyan emberek hatalmas tömegei vették körül, akik még az elme barbár szokásaival rendelkeztek. Egy civilizáció soha nem lehet biztonságban egészen addig, amíg – a művelt mentalitást egy csekély számú kisebbségre korlátozva – a tudatlanságnak, a sokaságnak, a proletariátusnak egy irtózatosan nagy tömegét táplálja kebelén. A tudásnak vagy ki kell terjesztenie önmagát fentről, vagy mindig ki lesz téve annak a veszélynek, hogy lentről a tudatlan éjszaka elárasztja. Nyilván még inkább veszélyben van, ha megengedi, hogy emberek roppant...

Tovább

A mentális lény kifejlődésének folyamata

… bár az ember igazán még nem hallotta meg és értette meg a bölcsek tanítását, hogy „ismerd meg önmagad”, de elfogadta a gondolkodó üzenetét, hogy „taníttasd önmagad”, és ami még fontosabb, megértette, hogy a tanultság birtoklása kötelezi őt arra, hogy átadja a tudását másoknak. Az általános oktatás szükségének ideája azt jelenteti, hogy az emberi faj elismerte: az elme, nem pedig az élet és test az ember, és hogy az elme kiaknázása nélkül nem birtokolja igaz emberi mivoltát. Az oktatás ideája még mindig elsősorban az intelligencia és a mentális képesség és a világ meg a dolgok tudásának oktatását jelenti, másodsorban azonban az erkölcsi nevelésnek, valamint, bár eddig még nagyon...

Tovább

AZ EMBERISÉG A NAGY ÉS NEMES BUKÁSOK ÁLTAL HALAD ELŐRE

A VILÁGON CSAK FÉL TUCAT SIKERES FORRADALOM VOLT, ÉS MÉG EZEK TÖBBSÉGE IS NAGYON ÚGY NÉZETT KI, MINT EGY BUKÁS; AZ EMBERISÉG MÉGIS A NAGY ÉS NEMES BUKÁSOK ÁLTAL HALAD ELŐRE. – Sri Aurobindo: Gondolatok és Aforizmák

Tovább

„Vallásnak” hívunk…

„Vallásnak” hívunk bármilyen világról vagy univerzumról alkotott elképzelést, amely igényt támaszt a kizárólagos Igazságra, amelyben abszolút hitünk kell hogy legyen. A legtöbb vallás bizonygatja egy Isten létezését, és pontosan meghatározza a követendő szabályokat, abból a célból, hogy engedelmeskedjünk Neki. Vannak azonban istentelen vallások, mint amilyenek a társadalmi-politikai szervezetek, amelyek egy Eszmény vagy az Állam nevében ugyanolyan jogot formál az engedelmességre. – Az Anya / Mira Alfassa ...

Tovább

AZ ÚR IRÁNTI BUZGALMAM FELFALT ENGEM

A Jóga módszere az emberi lélek elfordulása a dolgok külső megjelenéseiben és csábításaiban elmerült egoisztikus tudatállapottól egy magasabb állapot felé, amelyben a Transzcendens és Univerzális bele tudja magát tölteni az individuális öntőformába, és át tudja azt alakítani. Következésképpen a sziddhi első meghatározó eleme a fordulat intenzitása, az erő, amely a lelket befelé vezeti. A szív törekvésének hatalma, az akarat ereje, az elme összpontosítása, a felhasznált energia állhatatossága és határozottsága: az intenzitás mértéke. Az ideális szádhakának, a bibliai kifejezésével élve, ki kellene tudnia jelenteni: „Az Úr iránti buzgalmam felfalt engem.” Ez az Úr iránti hév – utsāha, az egész...

Tovább

A legelképesztőbb felfedezés…

A legelképesztőbb felfedezés rájönni arra, hogy minden egyes részünknek – az intellektusnak, az akaratnak, az érzékelő-elmének, az idegi vagy vágyakozó énnek, a szívnek, a testnek – megvan, hogy úgy mondjam, a saját, többitől független komplex egyénisége és természetes formációja; ezek nincsenek egyetértésben sem önmagukkal, sem a többivel, sem a reprezentatív egóval, amely valamilyen központi vagy központosító én által a felszínes tudatlanságunkra vetett árnyék. Rájövünk, hogy nem egyetlen, hanem sok személyiségből állunk, és mindegyiknek megvannak a saját követelései és az eltérő természete. Lényünk egy hozzávetőlegesen kialakított káosz, amelybe be kell vinnünk egy isteni rend elvét. Mi több,...

Tovább

113-114. Aforizma

113. A gyűlölet egy titkos vonzódás jele, amely szenvedélyesen menekül önmagától, és dühösen tagadja a saját létezését. Ez is Isten játéka az Ő teremtményében. 114. Az önzés az egyetlen bűn, a kicsinyesség az egyetlen vétek, a gyűlölet az egyetlen bűntett. Minden mást könnyen jóvá lehet tenni, de ezek makacs ellenzői az istenségnek. Sri Aurobindo: Thoughts and Aphorisms Az Anya kommentárja itt olvasható: http://anya.supramental.hu/hu/gondolatok-es-aforizmakrol/113-114

Tovább

A Nagy Francia Forradalom (4)

Előző rész Vannak korok, amikor egyetlen személyiségben összpontosul egy korszak vagy egy mozgalom temperamentuma, és pusztán e személyiségnek a létezése biztosítja annak beteljesedését. Nehéz lenne meghatározni azokat a pontos hasznosságokat, amelyek Danton létezését szükségessé tették a Forradalom sikeréhez. Vannak bizonyos dolgok, amelyeket ő hajtott végre, és senki más nem lett volna rá képes, amelyek kényszerítették a végzetet; vannak bizonyos dolgok, amelyeket ő mondott, amelyek Franciaországot eszeveszett elszántsággal és bátorsággal töltötték el. Ezek a szavak, ezek a tettek korszakokon át visszhangzanak. Annyira elevenek, annyira halhatatlanok, hogy úgy tűnik magával a világösszeomlással is...

Tovább

66. Aforizma

66. Bűn az, ami egyszer a helyén volt, folytatódása pedig most nem helyén való; nincs más bűnösség. Sri Aurobindo: Thoughts and Aphorisms Az Anya kommentárja az aforizmához itt olvasható: http://anya.supramental.hu/hu/gondolatok-es-aforizmakrol/66

Tovább

A Jóga Alapismeretei – XII. Nehézségek és Fejlődés

Előző rész K: Mennyi ideig maradnak meg a nehézségek és az akadályok a szádhanában? V: Ez a szádhakoktól függ. K: Milyen értelemben függ tőlük? Ez azt jelenti, hogy addig marad a nehézség, ameddig ők meg kívánják tartani? V: Igen, vagy ameddig bennük valami indokot ad a nehézségeknek. K: Hogy van az, hogy minél őszintébben próbálunk szembeszállni és legyőzni természetünk nehézségeit, annál inkább hajlamosak növekedni? V: A szemben álló vagy ellentétes erők támadnak, mert tartanak attól, hogy az emberek feletti uralmukat elveszítik a szádhana sikerével. K: Valahányszor belsőleg jó állapotban találom magam, és őszinte erőfeszítést teszek, hogy fejlődjek, akkor úgy találom, hogy a nehézségek hajlamosak...

Tovább

MINEK IZGATOD FEL MAGAD JELENTÉKTELEN DOLGOKON?

Minek izgatnod fel magad e jelentéktelen dolgok miatt, vagy miért hagyod, hogy megzavarjanak? Ha nyugodt maradsz, a dolgok sokkal jobban fognak sikerülni, és ha bármilyen nehézség is adódik, valószínűbb, hogy kiutat találsz egy zavartalan elmében, amely nyitott a Béke és az Erő felé. A továbbhaladás titka az, hogy ne engedjük meg a dolgoknak és az eseményeknek – még a valódi hibáknak sem –, hogy felzaklassanak, hanem maradjunk nagyon nyugodtak, bízva az Erőben, hogy vezet minket és a dolgokat egyre jobban helyre rakja. Ha ezt tesszük, akkor a dolgok tényleg egyre inkább helyre kerülnek, és még a nehézségek és hibák is eszközzé válnak a tanulás számára, és lépcsőfokokká a haladás felé. – Sri...

Tovább

115-116. Aforizma

115. A világ egy hosszú szakaszos tizedes tört, amelynek az egész része Brahman. Az ismétlődő szakasz látszólag elkezdődik és véget ér, de a törtrész végtelen; soha nem lesz vége, és soha nem volt valódi kezdete. 116. A dolgok kezdete és vége tapasztalatunk megszokott megnevezése; a dolgok igazi létezésében ezeknek a megnevezéseknek nincsen valósága: nem létezik vég és nem létezik kezdet. Sri Aurobindo: Thoughts and Aphorisms Az Anya kommentárja hozzá itt...

Tovább