Gondolatok és Aforizmák

Print Friendly

SRI AUROBINDO: THOUGHTS AND APHORISMS

Fordította: Milisits Tamás (1-14. aforizma)
ezvanzsac (15-121. aforizma)

 

DZSNYÁNA

1.      Két szövetséges erő van az emberben: a tudás és a bölcsesség. A tudás annyit ragad meg torzító közvetítőn keresztül meglátott igazságból, amennyit az értelem a tapogatózásával elér, a bölcsesség annyit, amennyit az isteni vízió szeme meglát a szellemben.

2.      Az inspiráció a ragyogás keskeny folyója, mely egy hatalmas és örök tudásból tör elő, sokkal tökéletesebben haladja meg az értelmet, mint ahogy az értelem meghaladja az érzékszervek által szert tett tudást.

3.      Amikor beszélek az értelem azt mondja: „Ezt fogom mondani”; azonban Isten kiveszi a szót a számból, és az ajkak olyat mondanak, amitől az értelem összerezzen.

4.      Nem vagyok Dzsnyáni, mert nincs tudásom, csak az, amit Isten ad, a munkája céljából. Honnan tudjam, hogy az, amit látok okosság-e vagy ostobaság? Nem, egyik sem; mert amit látok egyszerűen igaz, és sem nem ostobaság, sem nem okosság.

5.      Ha az ember meg tudná látni, ha csak egy röpke tapasztalatban is, hogy lényünkben abban a térségben, melyet állati evolúciónk még nem hódított meg, micsoda végtelen élvezetek, micsoda tökéletes erők, a spontán tudásnak micsoda ragyogó szférái, micsoda csend vár ránk, akkor az emberek otthagynának mindent, és nem nyugodnának egészen addig, amíg ezt a kincset meg nem szerezték. De az út keskeny a kapuk nehezen feltörhetők, és a félelem, a gyanakvás és a kételkedés, a természet őrei ott vannak, hogy megtiltsák, hogy lépteink letérjenek a megszokott legelőkről.

6.      Későn tanultam meg, hogy amikor az értelem meghal, megszületik a Bölcsesség; e megszabadulás előtt csak tudásom volt.

7.      Amit az ember tudásnak nevez, az a hamis külső megnyilvánulásoknak az átgondolt elfogadása. A Bölcsesség a fátyol mögé tekint, és lát.

8.      Az értelem feloszt, rögzíti a részleteket, és szembe állítja őket egymással; a Bölcsesség egységesít, egy egyedülálló harmóniába házasítja össze az ellentéteket.

9.      Ne nevezd tudásnak egyedül a te vélekedéseidet, és hibának, tudatlanságnak vagy sarlatánságnak a többiek vélekedését, és ne sértegesd a szekták dogmáit és intoleranciáját.

10. Amit a lélek lát, és megtapasztalt, azt tudja; minden más csak külső megnyilvánulás, előítélet és vélemény.

11. A lelkem tudja, hogy halhatatlan. De te darabjaira szedsz egy halott testet, és győzedelmesen felkiáltasz: „Hát, hol a te lelked, és hol a halhatatlanságod?”

12. A halhatatlanság nem a mentális személyiség halál utáni fennmaradása, bár az is igaz, hanem a meg-nem-született és meg-nem-haló Én tudatos birtokba vétele, melynek csupán eszköze és árnyéka a test.

13. Meggyőző érvekkel bizonyították nekem, hogy Isten nem létezik, és én hittem nekik. Utána megláttam Istent, mert jött és átölelt engem. És most kinek kell hinnem, mások érvelésének, vagy a saját tapasztalatomnak?

14. Ők azt mondták nekem: „Ezek a dolgok hallucinációk.” Megkérdeztem, mi az, hogy hallucináció, és kiderült, hogy az olyan szubjektív vagy pszichikai tapasztalatot jelent, amely nincs összhangban semmiféle objektív vagy fizikai valósággal. Ezután leültem, és  csodálkoztam, hogy milyen csodákra képes az emberi értelem.

15. A hallucináció az a kifejezés, amelyet a Tudomány azokra a rendszertelen pillantásokra használ, amelyeket az anyaggal való kötöttségünk által magunktól elzárt igazságokra vetünk; ez egybeesik a felsőbb és univerzális Intelligencia munkájában lévő művésziesség fura érintéseivel, amely saját tudatos lényében megtervezte és kivitelezte a világot, mintha vászon előtt tenné.

16. Amit az emberek hallucinációnak neveznek, elménkben és érzékeinkben való visszatükröződése annak, ami túl van megszokott mentális és érzékelési képességeinken. A babona abból fakad, hogy az elme rosszul értelmezi ezeket a visszatükröződéseket. Nincs más hallucináció.

17. Ne tégy úgy, ahogy sok modern disputáló teszi: megfullasztják a gondolatot többszótagú szavak alatt, vagy bűbájokat keresnek, hogy kántált szavak és képletek hatására aludjanak. Kutass mindig; találd meg az okot dolgokra, amik egy hirtelen pillantáskor puszta véletlennek vagy káprázatnak tűnnek.

18. Valaki lefektette, hogy Istennek ennek vagy annak kell lennie, különben nem lenne Isten. De nekem úgy tűnik, hogy én csak megismerhetem Istent, és nem mondhatom meg Neki, hogy milyen kellene legyen. Mert milyen mérték alapján ítélem meg Őt? Ezek az ítéletek egoizmusunk butaságai.

19. A véletlen nem létezik ebben az univerzumban; az illúzió gondolata maga az illúzió. Soha nem volt még olyan illúzió az emberi elmében, amely nem egy igazság álcázott formája és eltorzítása lett volna.

20. Amikor velem volt a megosztó értelem sok mindentől összementem; miután elvesztettem szem elől, vadásztam a világban a csúfost és a visszataszítót, de többé nem találtam őket.

21. Isten felnyitotta szemeimet; mert megláttam az útszéli nemességét, a visszataszító vonzerejét, a megcsonkított tökéletességét és az ocsmány szépségét.

22. A megbocsájtást dicsérik a Keresztények és a Vaishnava-k, de én a magam részéről azt kérdezem: „Mi megbocsájtani valóm van, és kinek?”

23. Isten emberi kézzel csapott rám; mondanom kellene ilyenkor, „Megbocsájtom a sértést, Ó istenem”?.

24. Isten adott nekem egy jókora csapást. Mondanom kellene, „Megbocsájtom a Mindenhatónak a sérelmet és kegyetlenséget, de ne tegye még egyszer?”

25. Amikor elemészt a szerencsétlenség és gonosznak hívom, vagy amikor féltékeny és csalódott vagyok, tudom ismét éber bennem az örök bolond.

26. Amikor látok másokat szenvedni, azt érzem, szerencsétlen vagyok, de a bölcsesség mely nem az enyém, látja a jót, hogy jön és helyesel.

27. Sir Philip Sidney mondta egy bűnözőről, akit kivezettek az akasztáshoz, „De, az Isten kegyelmére, megy Sir Philip Sidney”. Bölcsebben mondta volna: „Ott, Isten kegyelme által, megy Sir Philip Sidney.”

28. Isten egy hatalmas és kegyetlen Kínzó, mert Ő szeret. Ezt te nem érted, mert te nem láttad és játszottál Krisnával.

29. Valaki Napóleont zsarnoknak és birodalmi gyilkosnak nevezte; de láttam Istent fegyverben keresztülmasírozni Európán.

30. Elfeledtem mi a bűn s mi erény; csak Istent látom, az ő színjátékát a világban, s az Ő akaratát az emberiségben.

31. Láttam egy gyermeket sárban dagonyázni majd ugyanazt a gyermeket anyja által makulátlanra tisztogatva, de mindkét alkalommal beleremegtem az ő teljes tisztaságába.

32. Amit kívántam vagy helyesnek hittem, nem jön el; ebből tisztán következik, hogy nincs egy Végtelen Bölcs, aki irányítja világunkat csupán a puszta Véletlen vagy a brutális okság létezik.

33. Az Ateista maga Isten, aki Önmagával bújócskázik; de különb lenne a Teista? Nos, talán; mert ő látta Isten árnyékát, és igyekszik megragadni.

34. Ó Te, ki szeretsz, üss! Ha most nem ütsz, tudni fogom, hogy Istenem nem szeret.

35. Ó, Balsors, áldass meg; mert általad láttam meg a Szeretőm arcát.

36. Az emberek még mindig szerelmesek a bánatba; amikor azt látják, hogy valaki túl magasan van semmint, hogy a bánat vagy öröm érinthesse, megátkozzák és azt kiáltják, „Ó, az értetlen!” S ezért Krisztus még mindig ott van a keresztre feszítve Jeruzsálemben.

37. Az embereke szerelmesek a bűnbe; amikor azt látják, hogy valaki túl magasan van semmint, hogy erény vagy bűn érinthesse, megátkozzák és azt kiáltják, „Ó, te kötelékek elszakítója, te gonosz és erkölcstelen!” Ezért Sri Krisna még mindig nem lakik Brindavun-ban.

38. Néhányan azt mondják, hogy Krisna soha nem élt, ő pusztán mítosz. Úgy értik, hogy a földön; hiszen ha Brindavun sehol nem létezett, a Bhagwat nem íródhatott volna meg.

39. Fura! A németek cáfolják Krisztus létezését; mégis az ő keresztre feszítése nagyobb történelmi tény, mint Cézár halála.

40. Néha az embernek azt kell gondolnia, csupán azok a dolgok számítanak igazán, amik soha nem történtek meg; mert ezek mellett a legtöbb történelmi eredmény halványnak és hatástalannak tűnhet.

41. Négy nagyon jelentős esemény van a történelemben: Trója ostroma, Krisztus élete és keresztre feszítése, Krisna száműzetése Brindavun-ba, és az eszmecsere Arjuna-val a Kurukshetrai mezőn. Trója ostroma hozta létra Hellas-t, a brindavuni száműzetés létrehozott egy áhítatos vallást (mert előtte csak meditáció és imádat volt), Krisztus a keresztjéről emberségessé tette Európát, és a kurukshetrai beszélgetés fel fogja szabadítani az emberiséget. Mégis azt mondják, hogy e négy esemény közül egyik sem történt meg.

42. Azt mondják az Evangéliumok hamisítványok, hogy Krisna költők teremtménye. Adjunk akkor hálát Istennek ezekért a hamisítványokért és hajoljunk meg azon teremtők előtt.

43. Ha Isten a pokolban jelöli ki helyem, nem tudom miért kellene a mennyországba vágynom. Ő jobban tudja mi szolgálja boldogulásomat.

44. Ha Isten a Mennyország felé húz, nekem felfelé kell küzdenem, még akkor is, ha a másik kezével a Pokolban igyekszik tartani.

45. Csak azok a gondolatok igazak, amik ellentéte is igaz a megfelelő időben és alkalmazásban; a vitathatatlan dogmák a legveszélyesebb hamisságok.

46. A logika az Igazság legádázabb ellensége, ahogy az álszentség az erényé – mert az egyik nem látja saját hibáit, a másik a saját tökéletlenségeit.

47. Amikor a Tudatlanságban aludtam, egy meditációs helyre érkeztem, tele szent emberekkel és társaságukat unalmasnak és börtönszerűnek találtam; amikor felébredtem, Isten elvitt egy börtönbe és átváltoztatta egy meditációs hellyé, az Ő találkozó helyévé.

48. Amikor végig olvastam egy könyvet, és ezt örömmel tettem, miközben befogadtam az unalmasságának egész tökéletességét, akkor tudtam, hogy legyőztem elmémet.

49. Akkor tudtam, hogy legyőztem elmémet, amikor az megcsodálta az ocsmány szépségét, de tökéletesen értette, hogy más emberek miért hátráltak el, vagy utálkoztak.

50. Érezni és szeretni a szépség és jóság Istenét a rondában és a gonoszban, és még mindig vágyni teljes szeretetben kigyógyítani azt rondaságából és gonoszságából, ez az igazi erény és erkölcsösség.

51. A bűnöst gyűlölni a legrosszabb bűn, mert ezzel Istent gyűlölöd; mégis aki ezt teszi, büszkélkedik az ő felsőbb erényével.

52. Amikor egy erényes haragról hallok, eltűnődök az ember önámító képességén.

53. Ez egy csoda, hogy az emberek tudják szeretni Istent, de nem tudják szeretni az emberiséget. Kiket szeretnek akkor?

54. A vallási szekták veszekedései olyanok, mint az edények vitája, hogy csak egyiküknek lenne szabad tartalmaznia a halhatatlanná tévő nektárt. Hagyd meg nekik a vitát, de a mi dolgunk, hogy bármelyik edényből megszerezzük a nektárt, és halhatatlanokká váljunk.

55. Azt mondod, hogy az edény íze kihat a benne tárolt italra is. Ez az íze; de mi tudja megfosztani azt halhatatlanná tévő képességétől?

56. Légy kiterjedt bennem, O Varuna; légy erős bennem, O Indra; O Nap, légy nagyon fényes és ragyogó; O Hold, légy tele bájjal és kedvességgel. Légy erőszakos és rettenetes, O Rudra; légy féktelen és gyors, O Maruts; légy erős és merész, O Aryama; légy kéjes és élvezetes, O Bhaga; légy gyengéd és kedves és szerető és szenvedélyes, O Mitra. Legyél fényes és feltáró, O Hajnal; O Éjszaka, légy ünnepélyes és terhes. O Élet, legyél teljes, kész és lendületes; O Halál, vezesd lépteimet bérházból bérházba. Harmonizáld mindezeket, O Brahmanaspati. Ne engedd, hogy áldozata legyek ezeknek az isteneknek, O Kali.

57. Amikor O, a lelkes vitázó nyer egy vitában, nagyon sajnálni kell; mert ő elvesztett egy lehetőséget, hogy tágítsa tudását.

58. A tigris az ő természete szerint cselekszik és semmi mást nem ismer, ezért ő isteni és nincs benne semmi gonosz. Ha megkérdőjelezné magát, bűnös lenne.

59. Az állat mielőtt erkölcstelenné válik, még nem eszik a jó és rossz tudásának fájáról; Isten ezt elhagyta az örökélet fájáért; az ember áll a felsőbb menny és az alsóbb természet közt.

60. Egyike a vallás legnagyobb kényelmeinek, hogy időnként elkaphatják, és jól megverhetik Istent. Az emberek gúnyolódnak a barbárok butaságán, akik elverik isteneiket, amikor imáikra nem jön válasz; de a gúnyolódók a bolondok és barbárok.

61. Nincs halandóság. Csak a Halhatatlanok tudnak meghalni; a halandó sem megszületni sem elpusztulni nem tud. Semmi sem véges. Csak a Végtelen tud magának határokat létrehozni; a végesnek nem lehet sem eleje sem vége, mert a kezdet és vég puszta felfogása kinyilvánítja az ő végtelenségét.

62. Hallottam, hogy egy bolond teljes butaságot szónokolt, és elgondolkodtam mit értette ezen Isten; gondolkodtam, és az igazság és bölcsesség egy eltorzult álarcát láttam.

63. Isten hatalmas, mondja a Mohamedán. Igen, annyira hatalmas, hogy megengedheti magának, hogy gyenge legyen, amikor az is szükséges.

64. Isten gyakran téved működésében; az a jele határtalan istenségének.

65. Mivel isten sérthetetlenül hatalmas, megengedheti magának, hogy gyenge legyen; mivel megváltoztathatatlanul tiszta, büntetlenül merülhet el a bűnben; az örökkévalóságban minden örömöt ismer, ezért megízleli a fájdalom örömét is; elidegeníthetetlenül bölcs, ezért nem zárja el magát a butaságtól.

66. Bűn az, mi egykor helyén volt, továbblétezése már helytelen; nincs más bűnösség.

67. Nincs bűn az emberben, csak sok betegség, tudatlanság és helytelen alkalmazás.

68. A bűntudatra azért volt szükség, hogy az ember undorodhasson a saját tökéletlenségeitől. Ez volt Isten helyesbítése az egoizmusra. De az ember egoizmusa úgy használja Isten eszközét, hogy nagyon keveset foglalkozik a saját bűneivel, és nagyon sokat másokéval.

69. Az bűn és erény egy ellenállás játék, amit Istennel játszunk miközben Ő törekszik minket a tökéletesség felé húzni. Az erény érzése segít titokban táplálni bűneinket.

70. Könyörület nélkül vizsgáld meg magad, és emberszeretőbbé és könyörületesebbé fogsz válni mások felé.

71. A gondolat egy, az igazság felé lőtt nyílvessző; eltalálhat egy pontot, de nem fedi le az egész célt. De a íjász túlságosan elégedett sikerével, mintsem, hogy többet kérdezzen.

72. A születő tudás jele azt érezni, hogy keveset vagy semmit nem tudok, és mégis, ha csak tudhatnám a tudásom minden az enyém lenne.

73. Amikor jön a Bölcsesség, az első leckéje: „Nincs olyan, hogy tudás; csak a Végtelen Istennő benyomásai léteznek.”

74. A gyakorlati tudás egy másik dolog; ez valódi és használható, de sosem teljes. Ezért rendszerezése és egységes szerkezetbe foglalása szükséges, de végzetes.

75. Rendszereznünk kell, de még egy rendszer felépítésénél és fenntartásánál is szorosan ragaszkodnunk kell ahhoz az igazsághoz, hogy minden rendszer természetéből fakadóan átmeneti és hiányos.

76. Európa a gyakorlatias és tudományos szervezettségére és hatékonyságára büszke. Megvárom, amíg szervezettsége tökéletes lesz; utána egy gyerek fogja lerombolni.

77. A Zseni felfedez egy rendszert; a hagyományos tehetség sztereotípiát csinál ebből, amíg egy új zseni azt össze nem töri. Veszélyes, ha egy hadsereget veteránok vezetnek – mert lehet, Isten Napóleont teszi a másik oldalra.

78. Amikor a tudás friss bennünk, akkor sérthetetlen; amikor öreggé válik, elveszti erényét. Ez azért van, mert Isten mindig halad előre.

79. Isten a végtelen Lehetőség. Ezért az Igazság sohasem pihen; szintén ezért indokolt gyermekei számára a Hibázás.

80. Egyes hívő embereket hallgatva az ember azt gondolhatná, hogy Isten soha nem nevet; Heine közelebb járt a lényeghez amikor megtalálta őt a isteni Arisztophanészben.

81. Isten nevetése gyakorta nagyon nyers és nem illik a finom fülekhez; nem elégíti ki őt, hogy mindig csak Moliére, szükségképpen Arisztophanésznek és Rabelaisnak is lennie kell.

82. Ha az emberek kevésbé vennék komolyan az életet, gyorsan tökéletesebbé tudnák tenni. Isten sosem veszi komolyan munkásságát; ezért tud az ember kitekinteni erre a csodálatos Univerzumra.

83. A szégyennek bámulatos eredményei vannak és az esztétikában is és az erkölcsben is jól meglennénk nélküle; de elvégre ez a gyengeség jele és a tudatlanság bizonyítéka.

84. A természetfölötti az, amit mostani természetünk még nem ért el, vagy nem ismerünk, vagy szándéka annak, amit még nem hódítottunk meg. A csodákra való közös hajlam annak jele, hogy az ember felemelkedése még nem teljes.

85 Racionális és okos nem bízni a természetfölöttiben; de hinni benne az is egyfajta bölcsesség.

86. Nagy szentek csodákat hajtottak végre; a nagyobb szentek szemrehányást tettek miattuk; a legnagyobbak szemrehányást is tettek és véghez is vitték őket.

87. Nyisd ki a szemed és lásd milyen a világ valójában, és hogy Isten mit tett a csalóka és kellemes képzelgésekkel.

88. Ezt a világot Halál építette, hogy talán élni fog. Eltörölnéd a halált? Akkor az élet is elpusztul. A halált nem tudod eltörölni, de átalakíthatod egy nagyobb életté.

89. Ezt a világot a Kegyetlenség építette, hogy talán szeretni fog. Eltörölnéd a kegyetlenséget? Akkor a szeretet is elpusztul. A kegyetlenséget nem tudod eltörölni, de átalakíthatod ellentétére, egy heves Szeretetté és Örömteliséggé.

90. Ezt a világot a Tudatlanság és a Tévedés építette, hogy talán tudni fognak. Eltörölnéd a tudatlanságot és a tévedést? Akkor a tudás is elpusztul. A tudatlanságot és a tévedést nem tudod eltörölni, de átalakíthatod őket az értelem teljes és ragyogó felülmúlásává.

91 Ha csak élet lenne, és nem lenne halál, nem létezhetne a halhatatlanság; ha csak szeretet lenne és nem lenne kegyetlenség, az öröm csak egy langyos, röpke elragadtatás lenne; ha csak értelem lenne és nem lenne tudatlanság, legmagasabb teljesítményünk nem lépne túl egy korlátolt racionalitást és világi bölcsességet.

92. Az átalakított Halál Életté válik, ami a Halhatatlanság; az átalakított Kegyetlenség lesz a Szeretet ami elviselhetetlen gyönyör; az átalakított Tudatlanság lesz a Fény ami túl lép a bölcsességen és tudáson.

93. A fájdalom, Anyánk érintése ami megtanítja nekünk, hogyan viseljük el és hogyan növekedjünk az elragadtatásban. Három szint van a tanításában, először az állóképesség, a következő a lélek egyöntetűsége, az utolsó a kitörő öröm.

94. Minden lemondás egy még meg nem értett nagyobb öröm érdekében történik. Vannak, akik egy elvégzett munka öröméért mondanak le, vannak, akik a béke öröméért, vannak, akik Isten öröméért, és vannak, akik az önkínzás öröméért, de lemondásod legyen inkább ösvény a mögötte meghúzódó szabadsághoz és zavartalan elragadtatáshoz.

95 Csakis a vágyról való teljes lemondással, vagy a vágy tökéletes kielégítésével lehet Isten teljes ölelését megtapasztalni; mert mindkét esetben teljesül a létfontosságú előfeltétel – megszűnik a vágy.

96. Tapasztald meg lelkedben a Szentírás igazságát; ezután ha akarod, magyarázd meg és nyilatkoztasd ki a tapasztalatod intellektuálisan, majd ezután ne bízz a nyilatkozatodban; de soha ne tagadd meg a tapasztalatod.

97. Amikor hangoztatod lélek-tapasztalatod, és megtagadod valaki másnak az eltérő lélek-tapasztalatát, tudd, hogy Isten bolondot csinál belőled. Nem hallod az Ő önelégült nevetését a lelked függönyei mögött?

98. A kinyilatkozás az Igazság, drishti, sruti, smriti közvetlen meglátása, meghallása, vagy megihletett emléke; ez a legfelsőbb tapasztalat, és mindig elérhető a megújult tapasztalat számára. Nem azért, mert Isten beszélt róla, hanem mert a lélek látta, ez a legfelsőbb hatóságunk Szentírásának szava.

99. A Szentírás szava tévedhetetlen; de mivel a szív és az érvelés magyarázatot akaszt a Szentírásra, ezért a hiba teret nyer.

100. Kerülj minden alantasságot, szűklátókörűséget és felszínességet a vallásos gondolkodásban és tapasztalatban. Legyél szélesebb, mint a legszélesebb horizontok, legyél emelkedettebb, mint a legmagasabb Kanchenjunga, legyél mélységesebb, mint a legmélyebb óceánok.

101.Isten látásában nincs közeli és távoli, nincs jelen, múlt, vagy jövő. Ezek csupán kényelmes nézőpontok az Ő világképe számára.

102. Az érzékek számára mindig igaz, hogy a nap mozog a föld körül; ez hamis az értelem számára. Az értelem számára mindig az igaz, hogy a föld mozog a nap körül; ez hamis a legfelsőbb látás számára. Sem a föld nem mozog, sem a nap; csupán egy változás történik a nap-tudatosság és a föld-tudatosság kapcsolatában.

103. Amikor Vivekananda Sannyasa-t magasztalta, azt mondta, hogy az indiai történelem során csupán egy Janaka volt. Nem így volt, mert a Janaka nem egy egyén neve, hanem egy független királyokból álló dinasztiáé és egy ideál siker kiáltásáé.

104. Az okkersárgába öltözött Sannyasinok százezrei közül hány tökéletes? Egy ideált kevés tudás és sok közelítő megoldás igazol.

105. Több száz tökéletes Sannyasin volt, mert a Sannyasa-t széles körben prédikálták, és sokan gyakorolták; legyen ugyanígy az ideál szabadságával és hamarosan több száz Janaka lesz.

106. A Sannyasa szertartásos öltözékkel és külső jelekkel rendelkezik; ezért az emberek azt gondolják, hogy könnyen felismerik; de egy Janaka szabadsága nem nyilatkoztatja ki magát, és a világ öltözékét viseli; jelenlétére még Narada is vak volt.

107. Nehéz lenni ebben a világban, szabadon, mégis a mindennapi emberek életét élve; de mivel nehéz, ezért meg kell kísérelni, és elérni.

108- Amikor Narada, az isteni bölcs megfigyelte Janaka tetteit, még ő is fényűzően élő szabadgondolkodású világfinak tartotta. Ha valaki nem látja a lelket, hogyan állíthatná, hogy egy ember szabad vagy kötött?

109. Minden dolog úgy tűnik nehéz az embernek, ami magasabb, mint az elért szintje, és nehezére esik a puszta erejének; de egycsapásra könnyűvé és egyszerűvé válik, hogyha az emberben lévő Isten elfogadja az egyezséget.

110. Látni a Nap összetételét, vagy a Mars vonalait kétségkívül hatalmas eredmény; de amikor benned az eszköz, ami úgy tudja majd megmutatni az ember lelkét, ahogy most egy képet nézünk, akkor az anyagi Tudomány csodáira úgy fogunk mosolyogni mintha azok babák játékszerei lennének.

111. A Tudás olyan az eredményeivel, mint egy gyerek, amikor rájött valamire, hujjogatva és kiáltozva rohan az utcára; a Bölcsesség sokáig elmélyült és mélységes csendben leplezi eredményeit.

112. A Tudomány úgy beszél és viselkedik, mintha minden tudást meghódított volna: A Bölcsesség, miközben sétál hallja magányos lépteit visszhangozni a mérhetetlen Óceánok határán.

113. A gyűlölet a titkos vonzalom jele, ami buzgón menekül magától és tombolva tagadja le saját létezését. Ez is isten játéka az Ő teremtményeiben.

114. Az önzés az egyetlen bűn, az alacsonyrendűség az egyetlen vétek, a gyűlölet az egyetlen bűnözés. Minden mást könnyen jóvá lehet tenni, de ezek hajthatatlanul ellenállnak az isteniségnek.

115. A világ egy hosszú szakaszos tizedes tört ahol a Brahman az egész szám. A periódus látszólag elkezdődik és véget ér, de a tört végtelen; soha nem lesz vége, és soha nem volt igazi kezdete.

116. Az, hogy a dolgok elkezdődnek és véget érnek csupán tapasztalatunk megszokott működése; valójában ez a működés egyáltalán nem valós, nincs vég és nincs kezdet.

117. „Nem arról van szó, hogy én, te, vagy e királyok ne lettek volna korábban, és nem is arról, hogy nem leszünk tovább.” Nem csak a Brahman, hanem a lények és dolgok a Brahmanban is végtelenek; teremtéseik és rombolásaik egy bújócska játék a külső tudatosságunkkal.

118. A magány szeretete egy jel a tudás iránti hajlamra; de a tudást csak akkor érhetjük el, hogyha megvan a nyugodtság biztos nézőpontja a tömegben, a csatában, vagy a piactéren.

119. Miközben nagy tetteket viszel végbe és hatalmas eredményeket érsz el, képes vagy meglátni, hogy semmit nem teszel, tudd, hogy Isten levette a kötést a szemedről.

120. Amikor egyedül, nyugodtan és némán ülsz egy hegytetőn és képes vagy érzékelni a forradalmakat, amiket véghezviszel, akkor rendelkezel az isteni látással, és felszabadultál a látszatok alól.

121. A tétlenség szeretete bolondság, és a tétlenség megvetése bolondság; nem létezik tétlenség. A homokban tunyán heverő kő, melyet egy haszontalan pillanatban félrerúgtak, kifejtette hatásait a féltekékre.

[folyt. köv.]

1913.