A férfi és a nő közötti meg nem értés gyógyítása

Mindenesetre a vitathatatlan tény továbbra is fennáll: a férfi felsőbbrendűnek érzi magát és uralkodni akar, a nő elnyomottnak érzi magát és nyíltan vagy titokban lázad; és a nemek közötti örökös viszály, amely lényegét tekintve azonos, formáiban és árnyalataiban azonban megszámlálhatatlan, korszakról korszakra folytatódik.

Természetesen a férfi a teljes felelősséget a nőre hárítja, ahogy a nő is a teljes felelősséget a férfira hárítja. Az igazság az, hogy a felelősséget egyenlően kellene elosztani a kettő között, és egyikük sem büszkélkedhet azzal, hogy a másik fölött áll. Ráadásul, amíg a felsőbbrendűségnek és alsóbbrendűségnek ez a képzete nem szűnik meg, addig semmi és senki nem vethet véget annak a meg nem értésnek, amely az emberi fajt két szembenálló táborra osztja, és a probléma nem fog megoldódni…

A férfi és a nő ugyanis egymáshoz fűződő viszonyukban egyszerre meglehetősen zsarnoki ura és kissé szánalmas rabszolgája egymásnak.

Igen, rabszolgák; mert amíg az embernek vannak vágyai, preferenciái és ragaszkodása, addig rabszolgája ezeknek a dolgoknak és azoknak az embereknek, akiktől függ ezek kielégítése tekintetében.

A nő tehát a férfi iránti vonzalma és annak ereje miatt, az otthon és a vele járó biztonság iránti vágya miatt, végül pedig az anyasághoz való ragaszkodás miatt válik a férfi rabszolgájává. A férfi a maga részéről szintén rabszolgája a nőnek, a birtoklási vágya, a hatalom és az uralkodás utáni szomjúsága, a szexuális kapcsolatok iránti vágya és a házasélet apró kényelmeihez és kellemességeihez való ragaszkodása miatt.

Ezért semmilyen törvény nem szabadíthatja fel a nőket, hacsak ők maguk nem szabadítják fel magukat; hasonlóképpen a férfiak is, minden uralmi szokásuk ellenére, csak akkor szűnnek meg rabszolgák lenni, ha felszabadítják magukat minden belső rabszolgaság alól.

És a burkolt harcnak ez a gyakran be nem vallott, de a legjobb esetekben is mindig jelen lévő, tudatalattiban zajló állapota elkerülhetetlennek tűnik, hacsak az emberi lények nem emelkednek a hétköznapi tudatuk fölé, hogy azonosuljanak a tökéletes tudattal, és egyesüljenek a Legfelsőbb Valósággal. Amint ugyanis valaki eléri ezt a magasabb tudatot, felismeri, hogy a férfi és a nő közötti különbség pusztán fizikai különbséggé redukálódik.

– Az Anya / Mira Alfassa: A nevelésről – A nő problémája