Filozófia
A tudás, amelyet a tiszta értelemmel rendelkező ember az élénkebb és evilági kíváncsisággal szemben előnyben részesít, olyan magasztosságot és derűs távolságtartást hordoz magában, amelynek varázsa nem maradhat el. Visszavonulni az érzelmekkel és az élettel való érintkezéstől, és egyedül és távol, a tiszta eszmék végtelen azúrkék földön túli szférájában a gondolatok fénylő, színtelen, árnyék nélküli hálóját szőni, a titánok vagy akár istenek számára is alkalmas, magával ragadó időtöltés lehet. Az így felfedezett eszméknek mindig megvan az értékük, és az igazságukkal szemben nem ellenvetés, hogy amikor az élet és a tapasztalat durva megpróbáltatásai próbára teszik őket, darabokra...
TovábbBéke
A békének hatalmasnak kell lennie, a csendnek mélynek és mozdulatlannak, a nyugalomnak rendíthetetlennek, az Istenibe vetett bizalomnak pedig egyre növekvőnek. Az igazi győzelmeket csendes, szilárd és kitartó békével lehet kivívni. Csak nyugalomban és békében lehet tudni, mi a legjobb, amit tenni kell. Valóban nagy szükség van a békére – béke nélkül a legegyszerűbb dolgok is azonnal nagy felfordulást okoznak. Sehol sem találhatsz békét, ha nincs béke a szívedben. Ha belülről kérjük a békét, az el fog jönni. Nincs nagyobb béke, mint a tiszta elme békéje. Az elme megnyugvása: a csendes béke. A hatalmas béke és a nyugalom ott van, készen arra, hogy megnyíljatok feléje és...
TovábbKérdések és válaszok, 1929. május 5.
Mi az értelem helyes funkciója? Segíti vagy akadályozza a szádhanát? Az, hogy az értelem segítség vagy akadály, az adott személytől függ, és attól, hogy milyen módon használja azt. Az értelemnek van helyes működése és van helytelen működése; az egyik segít, a másik akadályoz. Az az értelem, amely túlságosan hisz a saját fontosságában, és saját céljából akar elégedettségre szert tenni, akadálya a magasabb felismerésnek. De ez nem valamilyen speciális értelemben vagy csak az intellektusra igaz, hanem általában és más képességekre is. Az emberek például nem tekintik erénynek a vitális vágyak vagy az állati étvágy mindenre kiterjedő kielégítését; az erkölcsi érzéket mentorként fogadják el,...
TovábbA Dhammapadáról
Az első strófában egy nagyon bölcs tanácsot kapunk: a jól idomított harci elefánt nem kezd el menekülni, amint nyíllal eltalálják. Tovább halad előre, és elviseli a fájdalmat, anélkül, hogy hősies ellenállása megváltozna. Azok, akik az igaz utat akarják követni, természetesen ki lesznek téve a rossz akarat mindenféle támadásainak, amelyek nemcsak hogy nem értik, de általában gyűlölik azt, amit nem értenek. Ha aggódtok, bánkódtok vagy akár el is kedvetlenedtek a rosszindulatú ostobaságok miatt, amelyeket az emberek rólatok mondanak, akkor nem fogtok messzire jutni az úton. És az ilyen dolgok nem azért érnek benneteket, mert pechesek vagytok, vagy mert sorsotok nem szerencsés, hanem éppen ellenkezőleg, az isteni...
TovábbKérdések és válaszok, 1929. április 28.
Azt mondják, ahhoz, hogy fejlődjünk a Jógában mindent fel kell ajánlanunk az Isteninek, még azokat a kis dolgokat is mind, amikkel rendelkezünk, vagy amiket teszünk az életben. Mit jelent ez pontosan? A Jóga egyesülést jelent az Istenivel, és az egyesülés felajánlás útján valósul meg – az egyesülés alapja önmagunk Isteninek való felajánlása. Az elején ezt a felajánlást általánosságban tesszük meg, mintha ezt egyszer s mindenkorra megtennénk; azt mondjuk: „Én az Isteni a szolgája vagyok; életem abszolút az Isteninek adatott; minden erőfeszítésem az Isteni Élet megvalósítására irányul.” De ez csak az első lépés; mert ez nem elegendő. Amikor az elhatározás megszületett, amikor úgy döntöttünk, hogy...
TovábbA Kali-korszak hanyatlása valójában nem romlás…
Emberi fejlődésünk legfőbb lényege az, hogy megpróbálunk kiszabadulni a test és az életösztönök rabságából. A tudományos elmélet szerint az emberi lény eredetileg állat volt, a vademberen keresztül fejlődött, és a modern civilizált emberben teljesedett ki. Az indiai elmélet eltér ettől. Isten úgy teremtette a világot, hogy az Egyből a sokat, a szellemiből pedig az anyagit fejlesztette ki. A fizikai világot alkotó dolgokat a kezdetektől fogva Ő rendezte el az őket kiváltó okokban, a finom vagy lelki világban ezek a létezésük törvénye szerint fejlődtek ki, majd a durva vagy anyagi világban megnyilvánultak. A kāraṇától a sūkṣmáig, a sūkṣmától a sthūláig és vissza, ez a képlet. Miután megnyilvánult az...
TovábbMiért feledkezünk meg néha az Isteniről?
Kérdés: Amikor mentális folyamatokra vagy intellektuális tevékenységekre koncentrálunk, miért feledkezünk meg néha az Isteniről, vagy miért veszítjük el a kapcsolatot vele? Az Anya: Azért veszítitek el, mert a tudatotok még mindig megosztott. Az Isteni nem rögzült az elmétekben; nem szenteltétek magatokat teljesen az Isteni Életnek. Máskülönben bármennyire is koncentrálhatnátok ilyen dolgokra, akkor is meglenne az az érzésetek, hogy az Isteni segít és támogat benneteket. Minden tevékenységetekben, legyen az intellektuális vagy tevőleges, egyetlen mottótok legyen: „Emlékezni és Felajánlani.” Bármit is tesztek, azt az Isteni számára való felajánlásként tegyétek. És ez egyben kiváló fegyelmezés is lesz...
TovábbTisztaság
A természet megtisztítása Bizonyos mértékű megtisztulás szükséges ahhoz, hogy az Istenit valamiféleképpen fel lehessen ismerni, és ez az, ami most benned végbemegy. Végül is nem túl hosszú idő telt el azóta, hogy az igazi megtisztulás elkezdődött, és ez soha nem könnyű munka. A türelmetlenség tehát természetes lehet, de nem éppen ésszerű. Megtisztulás: mindannak az elutasítása a természetünkből, ami egoisztikus vagy a radzsaszikus vágy természetéből fakad.Törekvés a békére, nyugalomra és tökéletes egyenlő elbírálásra.A megtisztulás és a nyugalom megalapozása az első szükséges lépések a szellemi életben. A törekvésnek a teljes megtisztulásra kell irányulnia, különösen (1) a...
TovábbA Sziddhik [rendkívüli vagy okkult képességek]
Egyesek azért gúnyolódnak a Sziddhiken, mert nem hisznek bennük, mások pedig azért, mert úgy gondolják, hogy nemes dolog és spirituális megvetni őket. Mindkét hozzáállás tudatlanságból fakad. Igaz, hogy egyes természetűek számára az omne ignotum pro magnifico szabálya érvényesül, és mindent, ami a tudásukat meghaladja, készséggel elfogadnak igazi csodának, és ilyen természetűek a hiszékenyek, de az is igaz, hogy mások számára az omne ignotum pro falso szabálya érvényes, és nem tudják megállni, hogy mint csalást vagy szánalmas babonát ne tegyenek nevetségessé mindent, ami a filozófiájuk hatókörén kívül esik. Ez a hitetlenkedők vérmérséklete. Az igazi hozzáállás azonban az, hogy nem vagyunk sem...
TovábbA nő és a háború
Azt kérdeztétek tőlem, hogy mit gondolok a feminista mozgalomról, és milyen következményei lesznek a jelenlegi háborúnak erre nézve. A háború egyik első hatása minden bizonnyal az volt, hogy egészen új vetületet adott a kérdésnek. A férfiak és nők közötti örökös ellentétek értelmetlensége egyszerre világosan megmutatkozott, és a nemek konfliktusa mögött, amely csak külső tényekre vonatkozott, a körülmények súlyossága lehetővé tette a mindig létező, ha nem is mindig külsőleg megnyilvánuló ténynek, a valódi együttműködésnek, az emberiség e két egymást kiegészítő fele között fennálló valódi egységnek a felfedezését. Sok férfi meglepődve látta, hogy a nők milyen könnyen helyettesíthetik...
TovábbAz ego – Az Anya a Dhammapadáról
Az Ego „Ha az ember fontosnak tartja önmagát, őrizze magát alaposan. A bölcsnek létezése három ébrenléti időszaka (ifjúság, érettség vagy öregség) valamelyikén keresztül kell figyelnie. Azzal kell kezdenie, hogy az ember a helyes útra tér; akkor képes lesz tanácsot adni másoknak. Így a bölcs minden szemrehányás felett áll. Ha valaki a gyakorlatba ülteti, amit másoknak tanít, és önmaga ura lesz, nagyon is jól tud másokat vezetni; mert valóban nehéz önmagunkat uralni. Valójában az ember a saját maga ura, mert milyen más ura lehet neki? Azáltal, hogy az ember önmagát uralja, olyan uralomra tesz szert, amelyet nehéz elérni. A saját maga által elkövetett, saját magából eredő, belőle kiinduló...
TovábbA férfi és a nő közötti meg nem értés gyógyítása
Mindenesetre a vitathatatlan tény továbbra is fennáll: a férfi felsőbbrendűnek érzi magát és uralkodni akar, a nő elnyomottnak érzi magát és nyíltan vagy titokban lázad; és a nemek közötti örökös viszály, amely lényegét tekintve azonos, formáiban és árnyalataiban azonban megszámlálhatatlan, korszakról korszakra folytatódik. Természetesen a férfi a teljes felelősséget a nőre hárítja, ahogy a nő is a teljes felelősséget a férfira hárítja. Az igazság az, hogy a felelősséget egyenlően kellene elosztani a kettő között, és egyikük sem büszkélkedhet azzal, hogy a másik fölött áll. Ráadásul, amíg a felsőbbrendűségnek és alsóbbrendűségnek ez a képzete nem szűnik meg, addig semmi és senki nem vethet...
TovábbAugusztus 15. Sri Aurobindo 149. születésnapja
„…ha megtanulunk belül élni, akkor tévedhetetlenül ráébredünk erre a bennünk lévő jelenlétre, amely a mi valódi énünk: egy mély, nyugodt, örömteli és erőteljes jelenlétre, amelynek a világ nem ura – egy olyan jelenlétre, amely, ha nem Maga az Úr, akkor az Úr kisugárzása bennünk. Észrevesszük, hogy belül támogatja és segíti a látszólagos és felszíni ént, és úgy mosolyog annak örömein és fájdalmain, mint egy kisgyerek hibáin és szenvedélyén. … Önmagunk igazsága belül rejlik, nem pedig a felszínen. Sri Aurobindo: Az Isteni...
TovábbAz integrált Jógában az egész életet kell átalakítani
Az integrált Jógában az egész életet kell átalakítani, istenivé tenni a legapróbb részletekig. Itt nincs semmi jelentéktelen, semmi lényegtelen. Nem mondhatjuk azt: „Amikor meditálok, filozófiát olvasok vagy ezeket a beszélgetéseket hallgatom, akkor megnyílok a Fény felé, és hívom a Fényt, de amikor kimegyek sétálni vagy barátokkal találkozom, akkor megengedhetem magamnak, hogy mindent elfelejtsek.” Ha megmaradunk ebben a hozzáállásban, az azt jelenti, hogy nem fogunk átalakulni, és soha nem érjük el az igazi egyesülést; mindig megosztottságban leszünk; legjobb esetben is csak felvillanásaink lesznek erről a nagyszerűbb életről. Mert bár bizonyos tapasztalatok és felismerések a meditációban vagy a belső...
TovábbKoncentráció
Ami a szádhanát [spirituális életet] illeti, feltételezem, hogy ez alatt valamiféle koncentrációs gyakorlatot és hasonlókat értesz. Merthogy a munka is szádhana, ha a megfelelő hozzáállással és szellemben végzik. A belső összpontosítás szádhanája a következőkből áll: (1) A tudatosság rögzítése a szívben, és ott az Isteni Anya eszméjére, képére vagy nevére való összpontosítás – amelyik a legkönnyebben megy neked. (2) Az elme fokozatos és előrehaladó lecsendesítése e szívben való összpontosítás által. (3) Törekvés az Anya jelenlétére a szívben, és arra, hogy ő irányítsa az elmét, az életet és a cselekvést. De az elme lecsendesítéséhez és a szellemi [spirituális] tapasztalat...
TovábbÖnmagunk felajánlása az Isteninek
A Jóga egyesülést jelent az Istenivel, és az egyesülés felajánlás útján valósul meg – az egyesülés alapja önmagunk felajánlása az Isteninek. Az elején ezt a felajánlást általánosságban tesszük meg, mintha egyszer s mindenkorra megtennénk; azt mondjuk: „Én az Isteni a szolgája vagyok; életem abszolút az Isteninek adatott; minden erőfeszítésem az Isteni Élet megvalósítása.” De ez csak az első lépés; mert ez nem elegendő. Amikor az elhatározás megszületett, amikor úgy döntöttünk, hogy egész életünket az Isteninek adjuk, még minden pillanatban vissza is kell emlékeznünk erre, és létünknek minden részletében meg kell valósítanunk. Minden lépésnél éreznünk kell, hogy az Istenihez tartozunk;...
TovábbCsak az Istenit látni és az Istenit kutatni
Az első, amire szükség van, hogy az elmében megszüntessük azt az alapvető hitet és látásmódot, amely a dolgok régi, külsőleg megnyilvánult rendjében az elme teljes figyelmét a saját fejlődésére, elégedettségére és érdeklődésére irányítja. Rendkívül fontos, hogy ezt a felszíni orientációt arra a mélyebb hitre és vízióra cseréljük fel, amely csak az Istenit látja és az Istenit kutatja. A következő szükséglet, hogy egész alacsonyabb lényünket arra kényszerítsük, hogy meghódoljon ennek az új hitnek és nagyszerűbb víziónak. Egész természetünknek integráltan meg kell adnia önmagát; minden részben és minden folyamatban fel kell ajánlania önmagát annak, ami az átalakulatlan érzékelme számára...
TovábbAz Anya: Kérdések és válaszok (1929 – 1931), 1929. április 14.
Kérdés: Milyen veszélyei vannak a Jógának? Különösen veszélyes-e a nyugati emberek számára? Valaki azt mondta, hogy a Jóga megfelelő lehet a Keletnek, de a nyugati elmét kiegyensúlyozatlanná teszi. A Jóga nem veszélyesebb a nyugati emberekre, mint a keletiekre. Minden attól a szellemtől függ, amellyel hozzáállunk egy dologhoz. A Jóga akkor válik veszélyessé, ha saját érdekünkben akarjuk, hogy személyes célt szolgáljon. Nem veszélyes, éppen ellenkezőleg, maga a biztonság és a védelem, ha a szentség érzésével fogunk hozzá, mindig emlékezve arra, hogy a cél az Isteni megtalálása. A veszélyek és a nehézségek akkor lépnek fel, amikor az emberek nem az Isteni kedvéért foglalkoznak a Jógával, hanem azért,...
TovábbA fa és a mag
Az átfogó Szuperelme ezen oszthatatlansága, amely anélkül tartalmaz minden sokféleséget, hogy ezáltal csorbulna saját egysége, egy olyan igazság, amelyhez mindig ragaszkodnunk kell, ha meg akarjuk érteni a kozmoszt és meg akarunk szabadulni analitikus mentalitásunk kezdeti hibájától. Egy fa a magból fejlődik ki, amelyben már benne van, a mag pedig a fából; egy rögzített törvény, egy megváltoztathatatlan folyamat uralkodik a megnyilvánulás formájának állandóságában, amelyet fának nevezünk. Az elme ezt a jelenséget, a fa születését, életét és szaporodását önmagában álló dolognak tekinti, és ennek alapján tanulmányozza, osztályozza és magyarázza. A fát a maggal, a magot a fával magyarázza; kihirdeti a...
TovábbA Jóga nem az eszmékről szól
A Jóga nem eszmékről szól, hanem belső szellemi tapasztalatról. Az, hogy csupán vonzódunk valamilyen vallási vagy spirituális eszméhez, nem eredményez semmilyen realizálást. A Jóga a tudat megváltozását jelenti; a mentális tevékenység önmagában nem eredményezi a tudat megváltozását, az csak a gondolkodás megváltozását idézheti elő. És ha az elménk kellően változékony, akkor megállás nélkül változni fog, egyik dologról a másikra, anélkül, hogy bármilyen biztos útra vagy spirituális kikötőbe érkezne. Az elme gondolkodhat és kételkedhet és megkérdőjelezhet és elfogadhat és visszavonhatja elfogadását, formációkat hozhat létre és megszüntetheti őket, döntéseket hagyhat jóvá és visszavonhatja...
TovábbAz Anya: Kérdések és válaszok (1929 – 1931), 1929. április 7.
Mondanál valamit nekünk a Jógáról? Miért akarod a Jógát? Azért, hogy hatalomra [különleges képességre] tegyél szert? Hogy békét és nyugalmat érj el? Hogy az emberiséget szolgáld? Ezen indítékok egyike sem elegendő annak igazolására, hogy te az Ösvényre rendeltettél. Arra a kérdésre kell válaszolnod, hogy az Isteni kedvéért akarod-e a Jógát? Az Isteni-e az életed legfőbb valósága, annyira, hogy egyszerűen lehetetlen nélküle élned? Úgy érzed-e, hogy az Isteni a létezésed oka és célja, és nélküle nincs értelme a létednek? Ha igen, csak akkor lehet azt mondani, hogy elhivatásod van az Ösvényre. Az első, amire szükség van: az az Isteni iránti törekvés. A következő dolog, amit tenned kell,...
TovábbAz igaz barát
Nem az a barátod, aki arra buzdít, hogy gyere le a legalacsonyabb szintedre, arra bátorít, hogy ostoba dolgokat tegyél vele együtt, vagy vele rossz útra térj, vagy az, aki elismerően nyilatkozik minden csúnya dologról, amit csinálsz – ez teljesen világos. Nem szeretjük annak a társaságát, akinek fertőző betegsége van, és gondosan elkerüljük; általában az ilyen karanténban van, hogy a betegség ne terjedjen tovább. De a bűn és a rossz viselkedés fertőző közege, a gonoszságnak, a hamisságnak és mindannak a mételye, ami alávaló, végtelenül veszélyesebb, mint bármely betegség ragálya, és ez az, amit nagyon gondosan el kell kerülni. Legjobb barátodnak azt kell tekintened, aki azt mondja, hogy nem kíván részt...
Tovább
Legutóbbi hozzászólások