Aforizmák 150-159.

150. Két fajta ember létezik, akik számára van remény: az, aki megérezte Isten érintését, és vonzódást érez iránta, valamint a szkeptikus kereső és a meggyőződéses ateista; de ami az összes vallás előíráskövetőit és a szabadgondolkodás papagájait illeti, ők holt lelkek, akik a halálnak hódolnak, amit ők életnek hívnak. 151. Jött egy ember egy tudóshoz, és azt szerette volna, hogy tanítsa őt; a tudós megmutatta neki a mikroszkóp és a teleszkóp felfedezéseit, de az ember nevetett, és azt mondta: “Ezek nyilvánvalóan hallucinációk, amelyet a közvetítő közegként használt lencse vált ki a szemben; addig nem hiszek, amíg ezeket a csodákat nem mutatja meg a puszta látásomnak.” Ekkor a tudós sok közvetett...

Tovább

Ez a jóga az egész egyetemes Természet elleni felkelés

1923. december 23. Beszélgetés egy Szadhakkal – R.-rel, egy professzorral. Sri Aurobindo: Mi az elképzelésed a Jógáról? Szadhaka: Azért jöttem, hogy tőled tudjam meg ezt. Sri Aurobindo: Ez nem lehetséges. Hogyan vállalkozhatsz arra, hogy belekezdjél ebbe, ha fogalmad sincs róla? Szadhaka: Elmém békéjére van szükségem, ami ennek a jógának az első eredménye lenne. Másrészt, tudni akarom, mit kellene tennem az életben. Olvastam a Jóga és annak Céljai-t, és el szeretném érni az abban felmutatott eszményt. Sri Aurobindo: A béke, természetesen bármelyik jógának az első feltétele, és annak nem csak mentális békének kell lennie. Az mélyebb nyugalom kell, hogy legyen, lényünk összes részét át kell hassa, és...

Tovább

Lényünk síkjai és részei II. Szaccsidánanda

A Levelek a Jógáról c. mű I. kötet V. rész  Lényünk síkjai és részei kibővült a II. Szaccsidánanda fejezettel. Csáki Györgynek köszönhetően az idegen szavak jelentése megjelenik a szójegyzékből, ha az egér mutatóját az adott szóra visszük. Ez nagy segítséget jelent a megértéshez.  

Tovább

Levelek a Jógáról – Lényünk Síkjai és Részei I.

A “Művei II.” menüpont alatt szerepel a Levelek a Jógáról című mű alábbi fejezete: I. kötet V. rész  Lényünk síkjai és részei I. A tudat (Az utolsó levél (részlet) kivételével már felkerült a blogbejegyzések közé.)    

Tovább

A Szaccsidánanda és a Szupraértelem

A szupraértelem a Szaccsidánanda és az alacsonyabb teremtés között van. Egyedül ez tartalmazza az Isteni Tudat önrendelkező Igazságát, és elengedhetetlen az Igazság-teremtéshez. Természetesen a Szaccsidánandát realizálni lehet az elmével, az élettel és a testtel kapcsolatban is – de ekkor ez valami stabil, amely jelenlétével támogatja az alacsonyabb Prakritit, de nem alakítja át. Egyedül a szupraértelem képes átalakítani az alacsonyabb természetet. *** A szupramentális Erő az, amely átalakítja az elmét, az életet és a testet – nem a Szaccsidánanda tudat, amely pártatlanul mindent fenntart. Azonban a Szaccsidánanda, a tiszta lét-tudat-üdvösség megtapasztalása által válik lehetségessé a szupramentálisba...

Tovább

Szaccsidánanda a különböző síkokon

A Szaccsidánanda a három megjelenésű Egy. A Legfelsőbben a három nem három, hanem egy: a lét – tudat, a tudat – üdvösség, és ennélfogva elválaszthatatlanok, nem csak elválaszthatatlanok, hanem az egyik annyira a másik, hogy egyáltalán nem különböznek. A megnyilvánulás magasabb síkjain háromsággá válnak – bár elválaszthatatlanok, az egyik kiemelkedőbbé válhat, és alapjául szolgálhat a többinek vagy vezetheti őket. Az ezalatt lévő alacsonyabb síkokon megjelenésükben szétválaszthatóvá válnak – bár rejtett valóságukban nem – és az érzékelhetőség szintjén az egyik a többi nélkül létezhet, hogy tudomást szerezzünk arról, ami egy tudatnélküli vagy fájdalmas létnek vagy egy...

Tovább

A tudat súlypontjai

A tudatnak nincs szüksége egy tisztán egyéni „énre”, hogy különféle módon jelölje ki a központosító súlypontot: ahova a súlypont kerül, az „én” ahhoz kapcsolódik hozzá, azért hogy úgy gondoljunk magunkra, mint mentális lények vagy fizikai lények vagy bármi, amivé az “én” lehet. A bennem lévő tudat vagy ilyen vagy olyan módon tudja kijelölni a súlypontját: le tud menni a fizikai részbe, és ott a fizikai természetben tud működni – nem foglalkozva egyelőre a többivel, ami mögötte vagy fölötte van –, vagy fel tud menni a fej feletti szintre, és az elme, az élet és a test fölött elhelyezkedni, innen ezeket önmaga alacsonyabb instrumentális formáinak tudja látni, vagy egyáltalán nem látni őket, és...

Tovább

Hol helyezkedik el és hova összpontosul a tudat

Ez mind attól függ, hol helyezkedik el és hova összpontosul a tudat. Ha az egóban helyezkedik el, és oda összpontosul a tudat, akkor az egóval azonosulunk — ha az elmében, akkor a tudat az elmével és annak működésével azonosul, és így tovább. Ha a tudat a hangsúlyt kifelé helyezi, akkor mondják azt, hogy a külső lényben élünk, és a tudat megfeledkezik a belső elméjéről és vitálisáról és a legbelső pszichikai lényéről; ha befelé megy, összpontosításának súlyát oda helyezi, akkor a belső lényként, vagy még mélyebben a pszichikai lényként, ismeri önmagát; ha felemelkedik a testből azokra a síkokra, ahol az én természeténél fogva tudatában van a tágasságának és szabadságának, akkor az Énként, és...

Tovább

Tudatfeletti, tudatalatti

Amikor Jadzsnyavalkja azt mondja, hogy a Brahman állapotban nincs tudat, akkor arról a tudatról beszél, ahogy azt az ember ismeri. A Brahman állapot az önmagának legteljesebben tudatában levő legfelsőbb lét állapota, szvajamprakása — ez a Szaccsidánanda, a Lét-Tudat-Gyönyör. Még ha az Azon túliként, parátparamról,  is beszélnénk róla, ez nem azt jelenti, hogy ez a Nem-lét és Nem-tudat állapota, hanem hogy ez a kozmikus lét és tudat legmagasabb spirituális szubsztrátumán, alapzatán is túl van (a Rig Véda ragyogó paradoxonjában ez a “felettünk lévő alapzat”.) Ahogy az nyilvánvaló a kínai Tao és a buddhista Sunyja leírásából, hogy az egy Semmi, amelyben minden benne van, ugyanez a helyzet ebben az esetben a...

Tovább

A tudat egy dinamikus és teremtő energia

A tudat, tapasztalatom szerint, nem egy olyan jelenség, amely a személyiségnek a Természet erőire adott reakcióitól függ, és amely nem több ezeknek a reakcióknak az észlelésénél és értelmezésénél. Ha ez így volna, akkor amikor a személyiség csendessé és mozdulatlanná válik, és nem mutat reakciót, mivel nem lenne észlelés vagy értelmező tevékenység, ezért nem lenne tudat sem. Ez ellentmond a jóga egyes alapvető tapasztalatainak, pl. a csendes és mozdulatlan tudatnak, amely végtelenül kiterjedt, személyiségtől nem függő, hanem személytelen és egyetemes, a kapcsolatokat nem észlelő és értelmező, hanem mozdulatlanul ön-tudatos, a visszahatásoktól nem függő, hanem önmagában állandó, még ha semmilyen...

Tovább