A Tudatalatti és annak részei
A jógánkban a tudatalattin lényünknek azt a teljesen elmerült részét értjük, amelyben nincsen ébrenléti tudatos és összefüggő gondolkodás, akarat vagy érzés vagy szervezett reakció, de amely zavarosan mégis befogadja a benyomásokat minden dologról, és eltárolja őket magában, és ebből minden fajta inger, nagyjából ismétlődő vagy furcsa formákban leplezett, tartós szokásszerű folyamat is fel tud törni az álomba vagy az éber természetbe. Mert ha ezek a benyomások legtöbbször összefüggéstelenül és szervezetlenül az álomban merülnek fel, akkor ébrenléti tudatunkban is feljöhetnek és fel is jönnek, régi gondolatok, régi mentális, vitális és fizikai szokások mechanikus ismétlődéseiként, vagy olyan...
TovábbA Fizikai és annak részei
Mentális, vitális, fizikai lényünk minden síkjának megvan a saját – önálló, bár szorosan összefüggő és egymásra kölcsönösen ható – tudata; de külső elménk és érzékelő képességünk számára, ébrenléti tapasztalásunkban ezek teljesen összekuszálódnak. A testnek például megvan a saját tudata, és annak hatására működik, még bármiféle saját mentális akarat nélkül is, vagy akár ezen akarat ellenére is, és felszíni elménk nagyon keveset tud erről a test-tudatról, csak tökéletlenül érzi azt, csak a következményeit látja, és a legnagyobb nehézségbe kerül számára ezeknek az okait megtalálni. A jóga része, hogy tudatosodjon számunkra a testnek ez az önálló tudata, hogy lássuk és érezzük...
TovábbA Vitális és annak részei
A vitális lénynek négy része van: először is a mentális vitális, amely gondolat, beszéd útján vagy másképp juttatja mentálisan kifejezésre az érzelmeket, vágyakat, szenvedélyeket, érzékeléseket és a vitális lény más folyamatait; az érzelmi, emocionális vitális, amely a különböző érzések, mint a szeretet, öröm, bánat, gyűlölet és a többi székhelye; a központi vitális, amely az erősebb vitális sóvárgások és reakciók, mint pl. az ambíció, a büszkeség, a félelem, a dicsőség szeretete, a vonzódások és ellenszenvek, különböző fajta vágyak és szenvedélyek székhelye, és sok vitális energia területe; végül az alacsonyabb vitális, amely a mindennapi vágyakkal és érzésekkel van elfoglalva, mint...
TovábbAz Elme és annak részei
Az „Elme” – a szó hétköznapi használatában – megkülönböztetés nélkül magában foglalja az egész tudatot, az ember ugyanis egy mentális lény és mindent mentálissá tesz; ennek a jógának a nyelvezetében azonban az „elme” és „mentális” szavak használatának célja, hogy természetünknek különösen azon részeit foglalja magába, amelyeknek köze van az észleléshez és a felfogóképességhez, az ideákhoz, a mentális vagy gondolati felismerésekhez, a gondolatoknak a dolgokra történő reakciójához, az igazán mentális folyamatokhoz és képződményekhez, a mentális víziókhoz és akarathoz stb., amelyek az intelligenciájának a részei. A vitálist gondosan meg kell különböztetni a elmétől, még akkor is ha...
TovábbKörnyezeti tudat (aura)
Az egyén nem korlátozódik a fizikai testre – csak a külső tudat az, amely így érez. Amint túllépünk a korlátozottság eme érzésén, először meg tudjuk érezni a belső tudatot, amely kapcsolatban van a testtel, de nem tartozik hozzá, utána pedig a test felett lévő tudati síkokat és a testet körülvevő tudatot is, amely a mi részünk, az egyéni lény része, amelyen keresztül vagyunk kapcsolatban a kozmikus erőkkel és más lényekkel. Ez utóbbi az, amit én környezeti tudatnak neveztem el. *** Minden embernek megvan a saját személyes tudata, amely elsáncolja magát a testében, és csak a testén és az érzékszervein és az érzékszerveket használó elméjén keresztül kerül kapcsolatba a környezetével. Mégis állandóan...
TovábbBelső lény – belső elme, belső vitális, belső fizikai
Az emberben mindig két különböző tudat van, az egyik külső, amelyben normál esetben él, a másik belső és leplezett, amelyről semmit nem tud. Amikor gyakoroljuk a szadhanát, akkor a belső tudat elkezd megnyílni, és képesek leszünk befelé menni, és ott mindenféle tapasztalatokat szerezni. Ahogy halad előre a szadhanánk, úgy kezdünk el egyre inkább ebben a belső lényben élni, és a külső egyre inkább felszínessé válik. Először úgy tűnik a belső tudat az álom, és a külső az éber valóság. Később a belső tudat válik a valósággá, és külsőt sokan álomnak vagy illúziónak érzik, vagy pedig valami felszínesnek és lényegtelennek. A belső tudat kezd a mély békének, fénynek, boldogságnak, szeretetnek, az...
TovábbLényünk síkjai és részei V. A pszichikai lény (lélek)
A Levelek a Jógáról c. mű I. kötet V. rész Lényünk síkjai és részei kibővült a V. A pszichikai lény (lélek) fejezettel.
TovábbÉn (Önvaló), Szellem, Átman vs. Lélek, Pszichikai Lény
Jógánkban a „központi lény” kifejezés általában bennünk az Isteni egy részére vonatkozik, amely támogatja az összes többi részt, és túlél életet és halált. Ennek a központi lénynek két formája van: fent a Dzsívátmán, a mi igazi lényünk, amely akkor tudatosodik a számunkra, amikor szert teszünk a magasabb ön-ismeretre, lent a pszichikai lény, amely az elme, test és élet mögött áll. A Dzsívátmán az életben való megnyilvánulás felett van, és felügyeli azt; a pszichikai lény az életben való megnyilvánulás mögött áll, és támogatja azt. A pszichikai lény természetes attitűdje, hogy Gyermeknek, Isten Fiának, Bhaktának érezze magát; a pszichikai lény az Isteninek egy darabja, lényegében egy vele, de a...
TovábbLényünk síkjai és részei III. A szupraértelem
A Levelek a Jógáról c. mű I. kötet V. rész Lényünk síkjai és részei kibővült a III. A szupraértelem fejezettel.
TovábbMinden síknak megvan a saját igazsága
Ha a szupraértelem nem nyújtana nekünk egy nagyobb és teljesebb igazságot, mint az alacsonyabb síkok közül bármelyik, akkor nem lenne érdemes megpróbálni elérni azt. Minden síknak megvan a saját igazsága. Ezekből néhány már nem igaz egy magasabb síkon; pl. a vágy és az ego igazsága volt a mentális, vitális és fizikai Tudatlanságnak – ego vagy vágy nélkül ott az ember egy tamaszikus automata lenne. Ahogy magasabbra emelkedünk, az ego és a vágy már nem tűnnek igazságoknak, ezek hamisságok, amelyek eltorzítják az igazi személyt és az igazi akaratot. A Fény Hatalmai és a Sötétség Hatalmai közti harc egy igazság itt – ahogy feljebb emelkedünk, egyre kevesebb lesz belőle az igazság, és a szupraértelemben ennek...
Tovább
Legutóbbi hozzászólások