Az Anya: Kérdések és válaszok (1929 – 1931), 1929. április 7.

Mondanál valamit nekünk a Jógáról?

Miért akarod a Jógát? Azért, hogy hatalomra [különleges képességre] tegyél szert? Hogy békét és nyugalmat érj el? Hogy az emberiséget szolgáld?

Ezen indítékok egyike sem elegendő annak igazolására, hogy te az Ösvényre rendeltettél.

Arra a kérdésre kell válaszolnod, hogy az Isteni kedvéért akarod-e a Jógát? Az Isteni-e az életed legfőbb valósága, annyira, hogy egyszerűen lehetetlen nélküle élned? Úgy érzed-e, hogy az Isteni a létezésed oka és célja, és nélküle nincs értelme a létednek? Ha igen, csak akkor lehet azt mondani, hogy elhivatásod van az Ösvényre.

Az első, amire szükség van: az az Isteni iránti törekvés.

A következő dolog, amit tenned kell, hogy ezt a törekvést gondozd, hogy tartsd mindig ébren, figyelmesen, elevenen. És ehhez összpontosításra van szükség – az Istenire való összpontosításra, annak érdekében, hogy az Isteni Akarata és Szándéka iránti odaadás teljes és abszolút lehessen.

Összpontosíts a szívben. Válj eggyé a szívvel; menj befelé, mélyre és messzire, amennyire csak tudsz. Gyűjtsd össze a tudatod minden szálát, amelyek mindenfelé szétterülnek, gombolyítsd fel őket, ugorj, és merülj le.

Egy tűz ég ott, a szív mély nyugalmában. Ez a benned lévő isteniség – az igazi lényed. Halld meg a hangját, kövesd a parancsait.

Az összpontosításnak vannak más központjai is, az egyik például a fejtető felett, a másik a szemöldökök között. Mindegyiknek megvan a maga hatóereje, és sajátos eredményt hoznak. A központi lény azonban a szívben van, és az összes központi folyamat a szívből indul ki – minden dinamizmus és a vágy az átalakulásra, valamint a realizálás hatalma.

Mit kell tennünk, hogy felkészüljünk a Jógára?

Először is, hogy tudatosnak kell lennünk. Lényünk csak egy jelentéktelen részének vagyunk tudatában; a többi tekintetében nem vagyunk tudatosak. Ez a nem tudatosság tart minket a régi természetünkben, és akadályozza meg benne a változást és az átalakulást. A nem tudatosság révén jutnak belénk az istentelen erők, és tesznek a rabszolgáikká. Tudatában kell lennünk önmagunknak, rá kell ébrednünk a természetünkre és a folyamatokra, tudnunk kell, miért és hogyan csináljuk a dolgokat, vagy érezzük vagy gondoljuk őket; meg kell értenünk az indítékainkat és az impulzusainkat, a rejtett és nyilvánvaló erőket, amelyek mozgatnak; valójában – mondhatni – darabokra kell szednünk lényünk egész gépezetét. Ha már egyszer tudatosak vagyunk, az azt jelenti, hogy meg tudjuk különböztetni és mélyrehatóan meg tudjuk vizsgálni a dolgokat, észre tudjuk venni, melyek azok az erők, amelyek lehúznak és melyek segítenek tovább. És amikor megkülönböztetjük a jót a rossztól, az igazat a hamistól, az istenit az istentelentől, akkor szigorúan a tudásunk szerint kell cselekednünk; vagyis határozottan el kell utasítanunk az egyiket, és el kell fogadnunk a másikat. A kettősség minden lépésnél meg fog mutatkozik, és minden lépésnél választanunk kell. Türelmesnek, kitartónak és ébernek kell lennünk – „álmatlannak”, ahogy az adeptusok mondják; mindig el kell utasítanunk, hogy bármilyen esélyt is adjunk az istentelennek az istenivel szemben.

A Jóga az emberiség érdekében van?

Nem, az Isteniség kedvéért. Nem az emberiség jólétét keressük, hanem az Isteninek a megnyilvánulását. Azért vagyunk itt, hogy végrehajtsuk az Isteni Akaratot, helyesebben azért, hogy az Isteni Akarat dolgozhasson rajtunk abból a célból, hogy annak eszközei lehessünk a Legfelsőbb fokozatos megtestesüléséhez és földi uralma megalapozásához. Az emberiségnek csak az a része részesül a Kegyelmében, amelyik válaszol az Isteni Elhívásra.

Az, hogy az emberiség egésze hasznát látja-e ennek, ha nem is közvetlenül, legalábbis közvetetten, az magának az emberiségnek a helyzetétől fog függeni. Ha valaki a jelenlegi körülmények alapján kell hogy ítéljen, akkor nincs sok remény. Mi a mai átlagember – a reprezentatív emberiség – beállítottsága? Nem emelkedik fel dühében és nem lázad fel kereken, ha olyasmivel találkozik, ami igazán isteni jelleggel bír? Nem érzi-e, hogy az Isteni az ő dédelgetett birtoklásainak elpusztítását jelenti? Nem kiáltja ki folyamatosan a legkategorikusabban negatívnak mindazt, amit az Isteni szándékozik és akar? Az emberiségnek sokat kell változnia, mielőtt abban reménykedhetne, hogy bármit is nyerhet az Isteni eljövetelével.

Hogy lehet, hogy találkoztunk?

Mindannyian találkoztunk az előző életekben. Különben nem jöttünk volna össze ebben az életben. Egy családhoz tartozunk, és korszakokon át dolgoztunk az Isteni győzelméért és a földön való megnyilvánulásáért.

– Az Anya / Mira Alfassa: Kérdések és válaszok (1929 – 1931): 1929. április 7.