A Tudatalatti és annak részei

A jógánkban a tudatalattin lényünknek azt a teljesen elmerült részét értjük, amelyben nincsen ébrenléti tudatos és összefüggő gondolkodás, akarat vagy érzés vagy szervezett reakció, de amely zavarosan mégis befogadja a benyomásokat minden dologról, és eltárolja őket magában, és ebből minden fajta inger, nagyjából ismétlődő vagy furcsa formákban leplezett, tartós szokásszerű folyamat is fel tud törni az álomba vagy az éber természetbe. Mert ha ezek a benyomások legtöbbször összefüggéstelenül és szervezetlenül az álomban merülnek fel, akkor ébrenléti tudatunkban is feljöhetnek és fel is jönnek, régi gondolatok, régi mentális, vitális és fizikai szokások mechanikus ismétlődéseiként, vagy olyan...

Tovább

Isteni Magassságok – Lényünk koncentrikus és vertikális szerveződése

Nem hiszem, hogy mindig egzakt összefüggés állapítható meg az egyik spirituális rendszer és okkult tudás és egy másik között. Mindegyiknek ugyanaz a tárgya, de különbségek vannak a szemszögben, különbségek a vizsgálat kiterjedésében, eltérés annak mentális elképzelésében, hogy mit láttunk és tapasztaltunk, az egymástól elütő gyakorlati célokban, és ennélfogva különbség a felmért, kivágott vagy követett ösvényekben; a rendszerek eltérőek, mindegyik felépíti a saját keretét és módszerét. Az ősi indiai rendszerben csak egyetlen, háromságot alkotó isteni magasság van, a Szaccsidánanda. Vagy ha a felső hemiszféráról beszélünk, mint isteni magasság, akkor három van: a Szat sík, a Csit sík és az...

Tovább

Tudatfeletti, tudatalatti

Amikor Jadzsnyavalkja azt mondja, hogy a Brahman állapotban nincs tudat, akkor arról a tudatról beszél, ahogy azt az ember ismeri. A Brahman állapot az önmagának legteljesebben tudatában levő legfelsőbb lét állapota, szvajamprakása — ez a Szaccsidánanda, a Lét-Tudat-Gyönyör. Még ha az Azon túliként, parátparamról,  is beszélnénk róla, ez nem azt jelenti, hogy ez a Nem-lét és Nem-tudat állapota, hanem hogy ez a kozmikus lét és tudat legmagasabb spirituális szubsztrátumán, alapzatán is túl van (a Rig Véda ragyogó paradoxonjában ez a “felettünk lévő alapzat”.) Ahogy az nyilvánvaló a kínai Tao és a buddhista Sunyja leírásából, hogy az egy Semmi, amelyben minden benne van, ugyanez a helyzet ebben az esetben a...

Tovább