A Jóga nem az eszmékről szól

A Jóga nem eszmékről szól, hanem belső szellemi tapasztalatról. Az, hogy csupán vonzódunk valamilyen vallási vagy spirituális eszméhez, nem eredményez semmilyen realizálást. A Jóga a tudat megváltozását jelenti; a mentális tevékenység önmagában nem eredményezi a tudat megváltozását, az csak a gondolkodás megváltozását idézheti elő. És ha az elménk kellően változékony, akkor megállás nélkül változni fog, egyik dologról a másikra, anélkül, hogy bármilyen biztos útra vagy spirituális kikötőbe érkezne. Az elme gondolkodhat és kételkedhet és megkérdőjelezhet és elfogadhat és visszavonhatja elfogadását, formációkat hozhat létre és megszüntetheti őket, döntéseket hagyhat jóvá és visszavonhatja őket, mindig a felszínen és a felszíni jelzések alapján ítélve, és ezért soha el nem jutva az Igazság bármiféle mély és szilárd tapasztalatához, de önmagában nem tehet többet. Csak három módon teheti önmagát az Igazság csatornájává vagy eszközévé. Vagy le kell csendesednie az Önvalóban, és teret kell adnia egy szélesebb körű és nagyobb tudat számára; vagy passzívvá kell tennie magát egy belső Fény iránt, és lehetővé kell tennie, hogy ez a Fény kifejezési eszközként használja fel; vagy pedig meg kell magát változtatnia a mostani kutakodó intellektuális felszíni elméből egy intuitív intelligenciává, az isteni Igazság közvetlen észlelésére alkalmas látomás-elmévé.

Ha bármilyen eredményt el akarsz érni a Jóga ösvényén, akkor egyszer s mindenkorra rögzítened kell, milyen módszert akarsz követni. Nincs értelme az arcodat a jövő felé irányítani, utána pedig mindig visszatekinteni a múlt felé; ily módon sehova sem érsz el. Ha kötődsz a múltadhoz, akkor térjen vissza oda, és kövesd az akkor választott módszert; de ha inkább ezt a módszert választod, akkor egyetlen célra törően kell odaadnod magad neki, és nem szabad minden pillanatban hátranézned.

– Sri Aurobindo: Levelek a Jógáról