Központok vagy Csakrák

A központok vagy Csakrák száma hét:

1. Az ezerszirmú lótusz a fejtetőn.

2. A homlok közepén – az Ádzsnyá Csakra – (akarat, látomás, dinamikus gondolat).

3. A torok központ – externalizáló [a kifelé megnyilvánuló] elme.

4. A szív-lótusz – az emocionális központ. A pszichikai e mögött van.

5. A köldök – a magasabb (szűkebb értelemben vett) vitális.

6. A köldök alatt – az alacsonyabb vitális.

7. A Múládhára – a fizikai.

Ezek a központok mind a test közepén vannak; úgy tartják, a gerincvelőhöz kapcsolódnak; valójában azonban ezek a dolgok mind a finom testben, a szúksma dehában vannak, bár az ember, amikor a tudata felébred, úgy érzékeli a működésüket, mintha az a fizikai testben lenne.

***

A jógánk módszerében minden központnak van egy meghatározott lélektani hasznossága és általános szerepe, amelyeken alapulnak a speciális képességeik és funkcióik. A múládhára irányítja a fizikait le a tudatalattiig; a lágyéki központ – szvádhísthána – irányítja az alacsonyabb vitálist; a köldök központ – nábhipadma vagy manipúra – irányítja a nagyobb vitálist; a szív központ – hritpadma vagy anáhata – az emocionális lényt; a torok központ – visuddha – irányítja a kifejezésre juttató vagy externalizáló elmét; a szemöldökök közötti központ – ádzsnyácsakra – irányítja a dinamikus elmét, akaratot, látomást, mentális formációt;  fent az ezerszirmú lótusz – szahaszradala – uralkodik a magasabb gondolkodó elmén, befogadja a még magasabb megvilágosult elmét, és legfelül megnyílik az intuíciónak, amelyen keresztül a túláradó közvetlenségével a felettesértelem tud kommunikálni vagy közvetlen kapcsolatot létrehozni a fennmaradó részekkel.

***

Soha nem hallottam két lótuszról a szívben; de ez két energiának a székhelye, elől a magasabb vitálisé vagy emocionális lényé, hátul és rejtve a léleké vagy pszichikai lényé.

A lótuszok színe és a szirmok száma lentről felfelé a következő: (1) a Múládhára vagy fizikai tudat központ: négy szirom, piros; (2) a lágyéki központ: hat szirom, sötét bíborvörös; (3) a köldök központ: tíz szirom, lila; (4) a szív központ: tizenkét szirom, arany rózsaszín; (5) a torok központ: tizenhat szirom, szürke; (6) a homlok központ, a szemöldökök között: két szirom, fehér; (7) az ezerszirmú lótusz a fej felett: kék, körötte arany fény. A jógánk szerint a funkciók a következők: (1) a fizikai tudat és a tudatalatti feletti rendelkezés; (2) a mindennapi vitális folyamatok, kicsinyes mohóságok, bujaságok, vágyak, a megszokott érzékelési folyamatok feletti rendelkezés; (3) a nagyobb terjedelmű élet-erők és szenvedélyek és nagyobb vágy-folyamatok feletti rendelkezés; (4) a magasabb emocionális lény feletti rendelkezés a mélyen mögötte lévő pszichikaival együtt; (5) az elme folyamatok és mentális erők kifejezésre juttatása és kifelé történő megnyilvánulásai feletti rendelkezés; (6) a gondolkodás, akarat, látomás feletti rendelkezés; (7) a magasabb gondolkodó elme és a megvilágosult elme feletti rendelkezés valamint nyitás fel, az intuíció és felettesértelem felé. A hetediket néha vagy egyesek az aggyal azonosítják, de ez tévedés – az agy csak a kommunikáció egyik csatornája, amely az ezerszirmú-lótusz és a homlok központ között helyezkedik el. Az előbbit néha üres központnak hívják, súnjának, vagy mert nincs a testben, hanem felette, a látszólagos ürességben, vagy mert a fej felé emelkedve először az én vagy spirituális lény csendjébe lépünk be.

***

Amikor a jógában a szívben történő koncentrációról beszélünk, akkor az emocionális központról beszélünk, és ez, a többihez hasonlóan, a test közepén van, egy vonalban, a gerincvelőnek megfelelően. Azok a síkok, amelyekre utal, négy központot jelentenek: (1) a fejtető vagy a magasabb mentális központját, (2) a szemöldök közötti vagy az akarat és látomás központját, (3) torok vagy az externalizáló elme központját, (4) a szív vagy a mentális-vitális, emocionális központját, a mögötte lévő pszichikaival (a lélekkel, a szívben lévő Purusával).

A Csitta, szemben a Csittel vagy Vidzsnyánával, csak az alapvető elme-élet tudat, amelyből emelkedik ki a (közönséges) gondolatok, érzések, érzékelések stb. nyersanyaga. Amit ő érez, az az Erő, teljesen más; ez az egyént meghaladó nagyobb erő, és amikor annak teljességében érezzük azt, akkor a természetének megfelelően, a kozmikus erőként vagy a kozmikus erőből valamiként vagy pedig fentről az Isteni Erőként tapasztaljuk meg.

Az elméje még nem áll készen a nagyobb erő működéséhez, mivel tele van mentális elképzelésekkel és aktivitásokkal, és ez az oka, hogy a kettő közötti súrlódásból hő képződik; amikor a másik erő visszahúzódik, és nem akarja már uralni az agyat, akkor a személyes elme-tevékenység egy felszabadulást érez (ez az oka a hűvösség érzetének), és a saját hétköznapi elképzeléseivel törődik. Csak egy csendes (nyugodt, nem feltétlenül üres) elmében lehet fogadni a nagyobb erőt, és az, túl sok reakció és ellenállás nélkül, hatással lehet a rendszerre.

***

Jó, hogy felül tudtál kerekedni a nehézségen, és jó meditációd volt. Nagyon fontos az a megfigyelésed, hogy a nehézséged csak a fejben és a torokban van, és főleg az utóbbiban. Ezek a mentális központok, és ebből következően magától értetődő, hogy a nehézség a fizikai elméből ered. Az elme magasabb része a szűkebb értelemben vett gondolkodó elméhez, a buddhihoz tartozik, amely megért és megfigyel és irányít; a torok az externalizáló elem központja, amely a külső és fizikai dolgokkal foglalkozik, és reagál rájuk. Az aktivitása mindig a szadhana egyik legfőbb nehézsége. Ha nyugodt, akkor könnyebben lesz nyugodt – ahogy láttad – az egész lény is.

A négy tapasztalatból az utolsó – az, amelyben a lény belül rétegekben van elrendeződve egymáson, mint a létra fokai –, szintén nagyon fontos és nagyon igaz. A belső tudat így van elrendeződve. Fent a fej felett vannak azok a rétegek (vagy síkok, ahogy mi hívjuk őket), amelyeknek nem vagyunk tudatában, és amelyek csak a szadhana során válnak tudatossá a számunkra – azok, amelyek az emberi elme felett vannak: ez a magasabb tudat. Alatta a fejtetőtől a torokig vannak az elme rétegei (sok van belőlük), a három legfontosabb közül az egyik a fej tetején van, és a magasabb tudattal kommunikál, a másik a szemöldökök között, ahol a gondolkodás, látás és akarat van, a harmadik a torokban, amely az externalizáló elme. A második beosztás a vállaktól a köldökig van: ezek a magasabb vitális rétegei, amelyeket a szív központ felügyel, ahol az emocionális lény van, rejtve mögötte a pszichikaival együtt. A köldöktől lefelé van a vitális lény fennmaradó része, amely több réteget tartalmaz. A gerinc aljától lefelé vannak a szűkebben vett fizikai tudat rétegei, a materiális, és a lábfej alatt van a tudatalatti, amelynek szintén sok rétege van.

A homlok középen történő széthasadásának és a fény kiáradásának tapasztalata a látás. akarat és látomás ottani központjának megnyílását jelezte. Amikor ez megnyílik, akkor megnyílik a belső elme tudat, amelyen keresztül a magasabb tudat fénye ki tud áradni – itt az Anya fehér fénye áradt ki a nyíláson keresztül.

A fények, amelyeket láttál, a magasabb tudat, az Igazság-tudat vagy isteni tudat fényeinek sokasága volt (képességek, erők, tele fénnyel). A leáradását a hold, a spirituális fény megjelenése előzte meg és tette lehetségessé. Amikor a spirituális fény jelen van, akkor tárul fel az Anya jelenléte, és a működése lehozza az Igazságnak, az Isteninek a képességeit, és ő átadja őket a szadhaknak.

***

Amikor a Purusáról beszélünk a fejben, szívben, stb., akkor egy metaforát használunk. A Múládhára, amelyből a Kundalini felemelkedik, nem a fizikai testben van, hanem a finom testben (a finom test az, amelyben mély eksztázisban vagy drasztikusabban, a halál idején a lény eltávozik); az összes többi központ úgyszintén. De mivel a finom test átjárja a durva testet és elegyedik vele, ezért van bizonyos megfelelés ezen csakrák és a tulajdonképpeni fizikai némely központjai között. Képletesen tehát azt mondjuk, hogy a Purusa a testnek ebben vagy abban a központjában van. Ennek a megfelelésnek a folytán egyébként, amikor az Ánanda vagy bármi más lejön a lénybe, akkor a finom test az, amelyet eltölt, de rajta keresztül érintkezésbe lép a durva testtel és annak tudatával is, ezért érezzük úgy, hogy áthatja a testet. De ez mind teljesen különbözik attól, hogy azt mondjuk, a szellem egy mirigyben tartózkodik. A durva test egy gépezet, a szellem világra irányuló kommunikációjának és tevékenységének az eszköze, és az instrumentációnak csak egy kis része. Esztelenség ilyen sok mindent neki tulajdonítani. Ez egy fajta megtévesztő materializmus, amely a hiányos Tudományos ismerettel rendelkező elméket szándékozik kiengesztelni. De mi haszna ennek? Most már mindenki tudja, hogy a Tudomány nem a dolgok igazságának egy megállapítása, hanem egy nyelvezet, amely kifejezésre juttatja tárgyaknak bizonyos megtapasztalását, a struktúrájukat, matematikájukat, folyamataik koordinált és hasznosítható benyomását – ennél semmivel sem több. Maga az Anyag valami (talán az energiának egy formációja?), amelynek felszínesen ismerjük a struktúráját, ahogy az megjelenik az elménk és érzékszerveink és bizonyos vizsgáló műszerek számára (amelyekről most már gyanítják, hogy nagyban meghatározzák a saját eredményeiket, a Természet hozzáigazítja a reakcióit a felhasznált műszerhez), de ennél többet a Tudós nem tud vagy nem tudhat.

***

Hogyan lehet egy szellem-entitás bezárva egy mirigybe? Amennyire én tudom, az én vagy szellem nincs bezárva a testbe, inkább a test van az énben. Amikor teljesen megtapasztaljuk az ént, egy nagy kiterjedésű tudatnak érezzük, amelyben a test egy nagyon kis dolog, egy tartozék, egy tartalmazott dolog, nem egy tartalmazó.

***

Csak a jógával kapcsolatban lehet a csakrákról beszélni. A közönséges embereknél a csakrák nincsenek megnyitva, csak akkor nyílnak meg a csakrák, amikor gyakorolják a szadhanát. A csakrák ugyanis a belső tudat központjai, és elsődlegesen a finom testhez tartoznak. Nagyon kevés az, ami aktív a közönséges embereknél – mivel náluk a külső tudat az aktív.

***

A tudat központjai, a csakrák. A megnyílásukon keresztül bontakozik ki a jógikus vagy belső tudat – mert ha nem, akkor a közönséges, külső tudathoz vagyunk kötve.

***

Ez nyilván a pszichikaivá lett magasabb mentális lény – a fej feletti pozíció erre vall. Más szavakkal, tudatossá vált számodra a magasabb mentális lényed, amely azonnali kapcsolatban van fent az Istenivel és a szív mögött a pszichikaival, és tudatában van az Igazságnak, és rendelkezik a dolgok pszichikai és spirituális érzékelésével és betekintésével.

A fej felett terül el a magasabb tudat központja, a szahaszradala padma. De amikor a szahaszradala megnyílik, akkor általában fennáll a homlok központ részleges működése is.

A közönséges elme legmagasabb része a szabad intelligencia, amely talán részesül fentről intuíciókban és sugalmazásokban, amelyeket intellektualizál. A felszínen van, és kívülről látja a dolgokat, kivéve amennyire az intuíció és más képességek segítik, hogy mélyebben lásson. Amikor ez a közönséges elme belül megnyílik a belső elmének és a pszichikainak és fent a magasabb elmének és általában a magasabb tudatnak, akkor elkezd spirituálissá válni, és a magasabb tartományai elmerülnek a spirituális elme tudatba, amelynek ez a magasabb elme lehet egy kezdete. Ez az összeolvadás a spirituális átalakulás része.

Az elme számára sok központ áll rendelkezésre: (1) A szahaszradala, amely a spirituális elmét, magasabb elmét, intuitív elmét központosítja, és fogadó állomásként működik a tulajdonképpeni intuíció és felettesértelem számára, (2) a homlokban lévő központ a belső gondolkodás, akarat és látomás számára, (3) a torok központ az externalizáló vagy fizikai elme számára.

***

Az ezerszirmú lótusz a fej felett van. Ez a hetedik és legmagasabb központ.

Általában azok, akik csak a testben lévő központokat tekintik, hat központot számolnak, a szahaszradalát kihagyják.

***

Nyilvánvalóan a szahaszradala padma az, amelyen keresztülhaladnak a magasabb intuíció, megvilágosult elme és felettesértelem sugarai.

***

A szupramentális nincs megszerveződve a testben, tehát nincs neki különálló központja; de minden, ami az Elme felettiből jön, az áthaladásához a szahaszrárát használja, és így megnyit ott valamit.

***

A fejtetőn lévő központ a szahaszradala része kell legyen, az egyéni lény és felette a végtelen Tudat közötti közvetlen kommunikáció központja. Úgy tartják az ádzsnyácsakra és e között nincs más fő központja a dinamizmusnak. A test különböző részeiben viszont sok ideg-központ lehet, függetlenül a hat vagy inkább hét fő központtól.

***

A fejtető az átmenetnek a helye a test-tudat – együtt mindazzal, amit az elméből és életből tartalmaz – és a test felett a magasabb lény között. A két tudat itt kezd találkozni.

***

A nyitott fejtető központ eltávolítja a közönséges elme és fent a magasabb tudat közti fedél akadályát. Ha az ádzsnyácsakra is nyitva van, akkor lehetőség van egy tiszta kommunikációra a magasabb tudat és a belső elme és a külső elme (torok központ) között is. Ez a feltétele a tudás felismerésének valamint a mentális megvilágosulásnak és átalakulásnak. A szív központ uralkodik a pszichikai és a vitális felett – ez a nyitás lehetővé teszi, hogy a pszichikai befolyás működjön a vitálisban, és ez a folyamat a pszichikai lény előtérbe kerülésével fejeződik be.

***

Az agy csak a fizikai tudatnak egy központja. Addig érezzük magunkat ott elhelyezve, amíg a fizikai elmében tartózkodunk vagy a test-tudattal azonosulunk, ekkor a szahaszrárán keresztül az agyba történik a befogadás. Amikor már nem a testben helyezkedünk el, akkor az agy már nem egy állomás, hanem csak egy passzív és csendes átvivő csatorna.

***

A szemek között, csak kicsit feljebb a homlokban van az ádzsnyácsakra, a belső akarat központja, és a belső látomásé, a dinamikus elméé, stb.-é is. (Ez nem a közönséges külső akarat és látás, hanem valami erőteljesebb, ami a belső lényhez tartozik.) Amikor ez a központ megnyílik, és aktív ott az Erő, akkor feltárul egy nagyszerűbb akarat, a döntésnek, létrehozásnak, hatékonyságnak egy olyan képessége, amely meghaladja azt, amit a közönséges elme el tud érni.

***

A látomás központja a szemöldökök között van, a homlok közepén. Amikor megnyílik, akkor szert teszünk a belső látásra, látjuk a dolgok és emberek belső formáját és képét, és belülről kezdjük megérteni a dolgokat és az embereket, és nem csak kívülről, kifejlesztünk egy olyan akaraterőt, amely szintén belső (jógikus) úton hat dolgokra és emberekre, stb. Megnyílása gyakran a jógikus tudat kezdete, szemben a közönséges mentális tudattal.

***

A központ [ádzsnyácsakra] azon a helyen van, mutattam, de a nyomást az egész homlokban lehet érezni, és szemöldökökben is, vagy arra bárhol. A központból sugárzik ki.

***

Igen. Ott nyílik meg egy harmadik szem [a homlok központjában] – ez az okkult látást és az okkult képességet jeleníti meg; az ádzsnyácsakrával kapcsolatos.

***

Ha a homlok központ megnyílik, akkor teljesen biztos, hogy a fejtető központnak már meg kellett nyílnia, legalábbis ahhoz eléggé, hogy megengedje a felette lévő magasabb erő áthaladását. A pszichikai más dolog – a központok mögött helyezkedik el, és a megnyílásának ideje eltérő a különböző embereknél – valójában ez nem annyira egy központ megnyílása, mint a pszichikai lény előtérbe kerülése. Ebben a jógában az általános szabály: fentről lefelé. Az előkészítő stádiumban lehetnek eltérések. Például lehetséges először a szív központ részleges megnyílása. A magasabb vitális is aktívvá válhat elsőként, de ez sok küzdelmet és nehézséget jelent.

***

Nem tudod, hogy a belső lény a belső elmét, belső vitálist, belső fizikait jelenti, a pszichikaival, mint legmélyebbel, mögöttük? Hogyan lehet ezek számára mind egyetlen központ?

***

Igen, a torok központ a fizikai elme központja. Ez a kifelé megnyilvánulás eszköze – beszédben, kifejezésben, abban a képességben, hogy mentálisan foglalkozunk fizikai dolgokkal stb. Megnyílása előidézi azt a képességet, hogy megnyissuk a fizikai elmét az isteni tudat fényének, ahelyett, hogy a közönséges kifelé irányuló mentalitásban maradjon.

***

A nyak és torok és az arc alacsonyabb részei az externalizáló elméhez, a fizikai mentálishoz tartozik. A homlok a belső Elméhez. A fej felett az Elme magasabb síkjai vannak.

***

Az orr összefüggésben van az elme vitális dinamikus részével, – úgy tartják egy markáns orrú embernek erős akarat vagy erős mentális személyisége van, – noha nem tudom, hogy ez mindig igaz-e. De a vitális fizikai? Természetesen az orr a Prána vezetéke, és a Prána a vitális fizikai fenntartója.

***

Ez nem lehet semmilyen fizikai, hanem csak egy finom fizikai érzékelés. A fül az érintkezés folyosója a belső elme központja és az egyetemes Természet gondolat-erői és gondolat-hullámai között. Ez úgy hangzik, mint ennek a folyosónak egy megnyílása vagy kitágulása.

***

A fizikai elme működik így. A fizikai elme vagy externalizáló elme központja a finom testben a torokban van, és erősen kapcsolatban van a beszéddel – de az aggyal való kapcsolaton keresztül működik. Az összes erő, amely be akarja fedni a tudatot, ehhez úgy emelkedik fel, hogy körülfogják és hatást gyakorolnak az elme központjaira, ha tudnak – körülfogják, mert különben a befedés nem teljes.

***

A beszéd szerve a fizikai-mentális vagy kifejezésre juttató, externalizáló elme egyik eszköze.

***

A beszéd a torok központból jön, de ez kapcsolatban van azzal, ami a tudat uralkodó központja vagy szintje – ahonnan gondolkodunk. Ha a fej fölé emelkedünk, akkor a gondolkodás a fej felett zajlik, és onnan tudunk beszélni, azaz, a beszéd irányítása onnan történik.

***

A Pasjanti nyilvánvalóan az a beszéd, amelyben benne van az Igazság látomása – a Para valószínűleg a kinyilatkoztató és sugalmazott beszéd. A többi pontos jelentésében nem vagyok biztos [Vaikhari és Madhjama].

A Tantrikusok a beszéd ezen formáit különböző csakrákban határozzák meg. A beszéd lehet belső vagy külső, mindkettő magán viselheti ugyanannak az erőnek a bélyegét. De ha azt a külsőségtől való visszavonulással kell mérni, akkor a Para olyasmit kell, hogy jelentsen a kauzális tartományból, ami túl van az elmén.

***

A torok központ az externalizáló (fizikai) elme, a szív az emocionális elme és a magasabb vitális kezdete. Ha a szív központot bármilyen mértékig is uralja a fizikai elme, akkor szükségszerűen nyitott lesz azon külső támadások felé, amelyek hatással vannak a fizikai és idegrendszeri tudatra. A szívnek érintkezésben kell lennie a pszichikaival és a magasabb tudattal.

***

A fizikai szív a bal oldalon van, de a jóga szív központja a mellkas közepén van.

***

A pszichikai és emocionális központ csúcsa (a többi központ végződéséhez hasonlóan) a gerincoszlopban van, az alapzata elől a szegycsont közepén.

***

A szív a lény központja, és uralja a többit, mivel a pszichikai lény vagy csaitja purusa ott van. Csak ebben az értelemben származik minden onnan, mert a pszichikai lény az, aki minden alkalommal létrehoz magának egy új elmét, vitálist és testet.

***

A pszichikai lény (ami a lélek) nem hoz létre központokat magának az Adharban. A központok ott vannak. A pszichikai lény felügyelete alá vonhatja a már ott lévő központokat – a szív és köldök központot és a köldök alatti kettőt. Az elme és vitális sem semmisül meg – a pszichikai befolyás alá kerülnek, és pszichikaivá válnak, vagy fentről a magasabb tudat szállja meg őket, és alakítja át őket az eszközeivé.

***

Az ember nem halad át a pszichikai központon vagy bármely más központon. A központok a szadhana nyomására nyílnak meg. Mondhatjuk azt, hogy az Erő leereszkedik vagy felemelkedik egy központba.

***

A köldök a legfontosabb vitális központ az emocionális alatt, – ez alatt, a köldök és a Múládhára között, van egy másik központ: a mindennapos vitális folyamatoké.

Az alacsonyabb vitális energia az, amely betódul az agyba és vagy összezavarja azt és megakadályozza a mentális önuralmat, vagy pedig a rabszolgájává teszi az elmét, és a logikus értelmet arra használja, hogy igazat adjon a szenvedélyeknek.

***

A fizikai elme központja a torokban és a szájban van – a vitális fizikai a két legalacsonyabb központ között van – a materiális tudat a múládhárában van.

***

Az idegek a testben mindenütt el vannak osztva, de a vitális-fizikai tevékenységek kiindulópontjukban a Múládhára és épp a felette lévő központ között összpontosulnak.

***

Jógikusan, pszicho-fizikailag stb., stb., a gyomor, szív és a bél a vitális folyamatokat foglalja magába, nem a fizikai tudatot – ott hánykolódik a düh, félelem, szeretet, gyűlölet és az állat összes más lélektani privilégiuma, és megzavarja a fizikai és morális emésztést. A Múládhára a szűkebb értelemben vett fizikai tudat székhelye.

***

Ez [a gerincoszlop végződése] a fizikai központ helye, amely a nemi központ is egyben. A központ csúcsa a gerinc végződésénél van, és onnan nyúlik ki – uralva a szervet és annak működését.

***

A gerincoszlop alja a legalacsonyabb központ. Sok más dolgot tartalmaz, de elülső részében a szexuális folyamatoknak a fenntartója is.

***

Nem, a tudatalatti túlságosan meghatározhatatlan, hogy egy központja legyen. Egy szintje van, a lábfej alatt – ahogyan a tudatfeletti fent van –, de onnan bárhol fel tud törni.

***

Igen, [a kisagynak] van bizonyos kapcsolata a tudatalattival.

Sri Aurobindo: Levelek a Jógáról I.
Lényünk síkjai és részei