Mi a szösz az a Brahman tudat…

Print Friendly

[Az alábbi levélváltásból, amely Sri Aurobindo  és egyik közeli tanítványa, Nirodbaran (dőlt betűs rész) között zajlott, betekintést kaphatunk Sri Aurobindo humorába.  Ahogy a szövegből látszik a tanívány is felveszi a mestere viccelődő stílusát. Az “Árjá” utalás arra a filozófiai folyóiratra, amelyben 1914. és 1921. között Sri Aurobindo fő művei megjelentek. ford. megj.]

Itt az emberek – az a szedett-vedett népség, akik X-en kívül sehol sem lennének a kinti világban, és akik egyszerűen elrohadtak volna a nyomorban, ha nem találtak volna itt menedéket – még ezek az emberek is kritizálják őt.

A szadhakok minősége ennyire alacsony? Azt kell mondjam, hogy figyelemre méltó képesség és tehetség van az Asramban. Csak a megkívánt színvonal magasabb, mint kint, még spirituális dolgokban is. Talán fél tucat ember van itt, akik a Brahman tudatban élnek – kint nagy feltűnést keltenének, és nagy jógiknak tartanák őket – itt nem ismert az állapotuk, és a Jógában ezt nem sziddhinek, hanem csak egy kezdetnek tekintik.

1937. július 12.

 Mi a szösz az a “Brahman tudat”? Ugyanaz, mint a kozmikus tudat? Abba jutunk az ön pszichikai és spirituális átalakulása után?
Olyasmi ez, mint látni a Brahmant mindenkiben és mindenhol, vagy mi? Feltételezem, ez nem spirituális felismerés – úgy értem, az Én felismerése? Látja, milyen szamár vagyok ezekhez a dolgokhoz. Kérem, kicsit bővebben beszéljen erről.

Örökkévaló Jehova! Még azt sem tudja, mi a Brahman! Legközelebb azt kérdezi, mi a Jóga, vagy mi az élet, vagy mi a test, vagy mi a szadhana! Nem, uram, nem szándékozom egy óvodásnak a Jóga alapját képező elemi fogalmak ÁBC-jét megtanítani. Ott van X is, aki még azt sem tudja, mi a tudat!

Uram, a Brahman az idők kezdete óta az a név, amelyet az indiai filozófia adott az egyetlen, örökkévaló és végtelen Valóságnak, amely az Én, az Isteni, a Minden, a Mindennél is több, amely még akkor is megmaradna, ha ön és mindenki és minden – ami létezik, vagy azt hiszi, hogy létezik – lángok martalékává válna – még ha ez az egész univerzum el is tűnne, a Brahman sértetlenül fennmaradna, egyáltalán semmi nem veszne el. Alapjában véve, uram, ön Brahman, és csak tetteti, hogy Y; amikor Z bengálira fordítja X verseit, akkor valójában Brahman fordítja Brahman Brahmanját Brahmanra. Amikor X azt kérdezi tőlem, mi a tudat, valójában Brahman kérdezi Brahmant, mi a Brahman! Ezt illetően, uram, remélem most kielégítettem.

Ha kevésbé drasztikus akarok lenni és visszafogott nehogy forogjon a feje, amíg le nem esik a nyakáról, akkor mondhatom azt, hogy az Én felismerése a Brahman felismerésének a kezdete; a Brahman tudat – az Én felismerése mindenben és mindennek az Énben való felismerése stb. Ez a spirituális felismerés és  ennélfogva a spirituális átalakulás alapja; de először mindenféle aspektusban és alkalmazási területen kell látni ezt, de elutasítom, hogy ebbe belemenjek. Ha tudni akarja, el kell olvasnia az “Árjá”-t.

Ha ebben a tudatban élünk, az egy ideális állapot ahhoz, hogy részesüljünk a szupramentális leereszkedésében?

Ez egy elengedhetetlen feltétel.

Azért kérdezem, mert azt hallottam, hogy itt senki nem áll készen erre a szupramentális leereszkedésére.

Természetesen nem, az Én mindenségként való felismerése és az Isteni mindenségként való felismerése csak az első lépcsőfok.

Itt a szadhakok között ez az elért felismerésnek a csúcsa? Mi a következő lépcsőfok?

A következő lépcsőfok a spirituális elme feletti magasabb síkokkal kapcsolatba kerülni – mert amint a spirituális Elmébe vagy a Magasabb Elmébe kerülünk, lehetséges ez a felismerés.

A nagy kérdés most az, hogy az Én felismerése az örökkévaló béke, öröm és üdvösség állapota?

Ha ez teljesen állandósul, akkor a belső lényben a belső béke, a szabadság, a tágasság egyikének az állapota.

Ez egy olyan állapot, amely felülmúl minden küzdelmet, kettősséget és levertséget?

Ezek a dolgok, amelyeket említ, mind mellékes eseménnyé válnak a külső lényben, a felszínen – a belső lény viszont érintetlen marad tőlük.

Az alacsonyabb természet összes baja végre le lesz győzve – különösen a nemiség?

Nem, uram. De a belső lény érintetlen marad tőlük.

Vagy az a helyzet, hogy a nemi vágy felmerül a Jógikban, de hidegen és sértetlenül hagyja őket? Nincs vonzódás bennük? Így kell legyen, különben hogyan lehetne őket sziddháknak hívni? Nincs meg a veszélye, hogy leesnek a spirituális állapotból?

Bizonyos tekintetben lehet, hogy eltakarják ezt az állapotot – egészen addig, amíg nem állandósul a lény minden részében. A régi Jógik nem tartották ezt szükségesnek, mert ők le akartak lépni, nem akarták megváltoztatni a természetet.

Miért csak egy kezdetnek hívod ezt? Mi mást akar még csinálni, talán a fizikai átalakításon kívül?

Az egész természet átalakulását véghez akarom vinni (nem csak a fizikaiét) – ezért.

És végül meg tudná nekem titokban mondani, azoknak a szerencsés tagoknak a nevét, annak a “fél tucatét”, hogy egy gyakorlati ismeretem legyen arról, milyen is ez az áldott dolog – “a Brahman tudat”?

NEM, URAM!

Hogyan lehet róla gyakorlati tudása attól, hogy tudja, kinek van Brahman tudata? Ugyanúgy elvárhatná, hogy gyakorlati tudása lesz a felsőbb matematikáról attól, hogy tudja, Einstein nagy matematikus. Micsoda fura nézetei vannak!

Ők azok? A? B? C? D? E? F? – bár ő nem lehet, mert ő maga egy Brahman, annyira elzárkózik, mint Ő Nem?

???????

 1937. julius 18.

Letters On Himself And The Ashram, 667. o.

Submit a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.