A Jóga Alapismeretei – I. Elhivatottság és Alkalmasság

Folytatás

Ez a könyv válogatás azokból a válaszokból, amelyeket Sri Aurobindo – 1933-36. között – írásban adott bizonyos Jógával kapcsolatos alap kérdésekre.

 

TARTALOM

 I. ELHIVATOTTSÁG ÉS ALKALMASSÁG

II. A MEGALAPOZÁS

III. TÖREKVÉS

IV. ŐSZINTESÉG

V. HIT

VI. ÖNÁTADÁS

VII. SZERETET

VIII. A PSZICHIKAI MEGNYÍLÁS

IX. TAPASZTALATOK ÉS VÍZIÓK

X. MUNKA

XI. ÁTALAKULÁS

XII. NEHÉZSÉGEK ÉS FEJLŐDÉS

XIII. SZEXUALITÁS – TÁPLÁLKOZÁS – ALVÁS

XIV. NÉHÁNY MAGYARÁZAT

 

I. AZ ELHIVATOTTSÁG ÉS AZ ALKALMASSÁG

 

K: Hogyan tudhatjuk, hogy alkalmasak vagyunk-e a spirituális életre, mielőtt elkezdjük a Jógát?

V: Hogyan tudhatja bárki is, mielőtt az ösvényre lépne. Csak azt tudhatja, hogy van-e törekvése vagy sem, érez-e egy elhivatottságot vagy sem.

 

K: Azt mondtad, ahhoz, hogy a Jóga ösvényére lépjünk “csak azt kell tudnunk, hogy a bennünk lévő lélek indíttatást érez-e a Jógára vagy sem”. De honnan lehet ezt tudni, mielőtt az ösvényre lépünk?

V: Ez attól függ, hogy érezzük-e vagy sem. Nincs olyan, hogy “honnan tudjuk”. Tudjuk vagy nem tudjuk, érezzük vagy nem érezzük. Nem kérdezed, honnan tudjuk, amikor boldogok vagy mérgesek vagy szomorúak vagyunk – ezt azonnal tudjuk.

 

K: Hogyan tudhatják az emberek, hogy van-e bennük lehetőség a spirituális sikerre?

V: Senki nem tudja. Amikor a lélek nyomást gyakorol, akkor az Isteni felé fordulnak, ennyi az egész.

 

K: Kérlek, mondd meg, megvan-e a spirituális felismerés lehetősége bennem.

V: Ilyen kérdéseket feltenni: idő pocsékolás. Amikor rálépsz a spirituális ösvényre, akkor csak tovább kell menned – nem a saját lehetőségeidben bízva, hanem az Anya Hatalmában.

 

K: Igaz az, hogy azok, akik a Jóga ösvényére lépnek, anélkül, hogy teljesen ismernék a saját természetüket és annak lehetőségeit, bajba kerülnek?

V: Ki jön a Jóga ösvényére teljes tudással vagy bármiféle tudással? Mindenki tudatlan; csak maga a Jóga az, amelyen keresztül tudásra tesznek szert.

 

K: Néha valaki azért lép az ösvényre, mert érzi a törekvést és az elhivatottságot, azonban később elhagyja azt. Mi az oka ennek? Nem azért hagyja el, mert mielőtt rálépett volna, nem volt képes megítélni természetének a lehetőségét?

V: Mivel a törekvése alábbhagy, vagy mert hűtlen lesz az elhivatottság iránt. Ez nem megítélés kérdése. Mondtam neked, hogy senki sem képes tudni vagy megítélni.

 

K: Egyesek azt mondják, hogy ha nincs megtisztítva az egész természet, akkor anélkül igazán nem kezdődhet el a Jóga. Igaz ez?

V: Képtelenség ilyet kijelenteni.

 

K: Igaz az, hogy csak azt az embert fogadja el az Anya, akinek vannak valamilyen tapasztalatai vagy felismerései a szadhanában, míg azt, akinek nincsenek ilyen tapasztalatai, vagy a közönséges tudatban él, nem fogadja el?

V: Miért ne fogadná el őt az Anya? Mit értesz az alatt, hogy “elfogadná”?

 

K: Ha egy szadhak, a természetében lévő akadályok miatt, nem tud teljesen megnyílni az Anya felé, akkor az Anya nem fogja őt elfogadni?

V: Ilyen kérdésnek nincs értelme. Azokat, akik itt követik a Jógát, elfogadta az Anya – mert az “elfogadta” azt jelenti, hogy “beengedte a Jógába, elfogadta tanítványnak.” A Jógában való haladás és a Sziddhi a Jógában annak mértékétől függ, mekkora a megnyílás.

 

K: Amikor egy szadhak újra és újra komoly nehézségekkel szembesül a szadhanája során, és nem képes elutasítani az alacsonyabb természetét, mi fog neki segíteni megtartani a hitét, és ragaszkodni az ösvényhez?

V: Ki képes teljesen elutasítani az alacsonyabb természetét? Csak annyit tehetünk, hogy törekszünk és elutasítjuk az alacsonyabb impulzusokat, és hívjuk az Istenit, hogy a többit elvégezze.

 

K: A Gítában az áll, hogy több ezer közül csak néhányan keresik az Istenit, és még e néhányból is csak egy vagy kettő éri el Őt. Ez igaz?

V: Ha az ember a saját erejéből halad, akkor nagyon nagyon kevesen tudják ezt megcsinálni – de az Isteniben való hittel, az Isteni Kegyelmével ez lehetséges.

 

K: Mi kell, hogy legyen a szadhak végső célja? Nem az, hogy Jógivá váljon?

V: A végső cél: teljes egységben lenni az Istenivel. Ha az ember rendelkezik valamiféle állandó egységgel, akkor Jóginak lehet nevezni, de az egységet teljessé kell tenni. Vannak Jógik, akik csak a szellemi síkon rendelkeznek az egységgel, másik az elmében és a szívben, megint mások a vitálisban is. A mi Jógánkban az a cél, hogy a fizikai tudatban és a szupramentális síkon is létrejöjjön az egység.

 Sri Aurobindo: Elements of Yoga