A Jóga Alapismeretei – IX. Tapasztalatok és Látomások

Print Friendly, PDF & Email

Előző rész
Folytatás

K: A Jógánkban mi a különbség a koncentráció és a meditáció között?
A: A koncentráció — a mi Jógánkban — azt jelenti, amikor a tudat rögzítve van egy konkrét állapotban (pl. béke) vagy folyamatban (pl. törekvés, akarat, az Anyával való kapcsolatba kerülés, az Anya nevének igénybe vétele); a meditáció, amikor a belső elme szemléli a dolgokat, hogy szert tegyen a helyes tudásra.

K: Azt írtad, hogy “az Anya mindig összpontosított tudatban van a belső lényében”.  Mit jelent az “összpontosított tudat”?
A: A magasabb tudat egy — az Isteni Egységben és az Isteni Akarat végrehajtásában — összpontosított tudat, amely nem szétszórt és nem rohangál ez vagy az után a mentális idea vagy vitális vágy vagy fizikai szükséglet után, ahogy azt a közönséges tudat teszi — és nem árasztják el véletlenszerű gondolatok, érzések és impulzusok százai, hanem ura önmagának, koncentrált és harmonikus.

K: Mi a sikeres meditáció jele?
A: Az, hogy egy mélyebb vagy magasabb tudatba lépünk vagy, hogy az a mélyebb vagy magasabb tudat ereszkedik belénk — ez a meditáció igazi sikere.

K: Igaz az, hogy meditáció nélkül lehetetlen magasabb tapasztalatokra szert tenni?
A: Valamennyi meditációval könnyebb — de ezekben a dolgokban olyan emberek is részesülnek, akik soha nem ülnek le meditálni. Mi haszna tehát azt mondani, hogy “lehetetlen”?

K: Van annak bármiféle hatása a meditációra, ha egy ászanában ülünk?
A: A hatás az, hogy erősíti a vitális erőket, és különösen az, hogy tartóssá teszi őket a testben.

K: Minden szádhaknak hasonló fajta tapasztalatai és realizációi vannak a szádhanájuk kialakulása folyamán, vagy ezek a dolgok különböznek a természetüknek megfelelően?
A: Van valami, ami mindenkire vonatkozik — minden alapvető dolog lehetőségként fennáll mindenki számára, de mindenki annyit aknáz ki, amennyit tud, úgy, ahogy tud, a természetének megfelelően.

K: Mi a különbség a tapasztalat, a realizáció és a sziddhi között?
A: A tapasztalat egy olyan szó, amely szinte minden eseményt lefed a Jógában; csak amikor valami állandósul, akkor már nem tapasztalat, hanem a Sziddhi része; pl. a béke, amikor jön és megy, akkor tapasztalat — amikor állandósul, és többet nem múlik le, akkor egy Sziddhi. A realizáció más — ez az, amikor valami, amire törekszel, valóságossá válik a számodra; pl. rendelkezel a mindenben lévő Isteninek az ideájával, de ez csak egy elképzelés, egy hiedelem; amikor érzed vagy látod az Istenit mindenben, akkor válik realizációvá.

K: Mi a különbség a látomás, a tapasztalat és a realizáció között?
A: Amikor Fényt látsz, az látomás; amikor érzed, hogy beléd lép a Fény, akkor az tapasztalat; amikor a Fény állandósul benned, és megvilágosodást és tudást eredményez, az realizáció. De általában a látomásokat is tapasztalatnak hívják.

K: Mi a különbség az érzés és a realizáció között?
A: Az Istenit realizálhatjuk úgy, hogy érezzük az Istenit, vagy látjuk Őt, vagy mindkét módon.

K: Mi a különbség a vitális sík és a spirituális sík látomásai között?
A: A spirituális síkról nem jönnek látomások — azok a finom fizikairól, a vitálisról, a mentálisról, a pszichikairól vagy az Elme feletti síkokról jönnek. Az Isteninek a megtapasztalásai jönnek a spirituális síkról, pl. a mindenütt lévő én, a mindenben lévő Isteni, megtapasztalása, stb.

K: Lehetséges szert tenni a magasabb tapasztalatokra, mielőtt a természet átalakul?
A: Igen, de akkor az nem alakítja át a természetet, ez csak a belső tudat tapasztalata a saját területén, és még ott sem lehetséges valódi tökéletesség.

K: Vannak emberek, akiknek gyakran vannak álmaik és látomásaik a vitális síkról. Ez jele a magas spirituális fejlettségüknek?
A: Nem. Sokaknak vannak ilyenek, akik egyáltalán nem spirituálisak.

K: A vitális sík látomásai és álmai nem hasznosak a spirituális fejlődés szempontjából?
A: Nem. Segítenek a fejlődésben túljutni a közönséges, korlátozott fizikai tudaton, és tudomást szerezni a mögöttes dolgokról és a lényt mozgató erőkről. Ha nem ismerjük a mentális és vitális sík dolgait, akkor nem lehet teljes az ön-ismeretünk.

K: Lehetséges a spirituális fejlődés anélkül, hogy bármit is lássunk pszichikailag?
A: Mit értesz az alatt, hogy “pszichikailag” látni? Ez látomásokat vagy az Igazság pszichikai meglátását, pszichikai észlelést jelent? Vagy spirituális tudás és tapasztalat által fejlődünk, ami az elme fölötti területről jön, vagy pszichikai észlelés és tapasztalat által, ami belülről jön — ez a két fő dolog. De szükséges belső mentális és vitális tapasztalatok által is növekedni, és ebben a látomásoknak és álom-tapasztalatoknak nagy szerepük van. Az egyik szádhak esetében lehet, hogy az egyik dolog van túlsúlyban, a másik esetében mások; mindegyik a természetének megfelelően fejlődik.

K: Van bármilyen különbség a tapasztalat és a tudás között?
A: Amikor van egy szimbolikus álmod, az tapasztalat; amikor tudod, mit jelent, az tudás.

K: Mikor teszek szert világos tudásra, hogy megértsem és megfejtsem a látomásaimat és tapasztalataimat?
A: Amikor gyakorlás és intuíció által kezded megtanulni, mit jelentenek a dolgok a különböző síkokon. Tudatosabbá és fegyelmesebbé kell válnod, ez minden.

Sri Aurobindo: Elements of Yoga

Submit a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .