A Jóga Alapismeretei – III. Törekvés

Előző rész
Folytatás

III.

TÖREKVÉS

 

K: Mit jelent a spirituális törekvés?

V: Spirituális dolgokra, spirituális tapasztalatra, spirituális felismerésre, az Istenire irányuló törekvést jelent.

 

K: Az akarat és a törekvés ugyanaz?

V: Nem, semmi esetre. A törekvés egy elhivatottság az Isteni iránt, – az akarat egy tudatos erőnek a nyomása a Természeten.

 

K: Az ima ugyanaz, mint a törekvés?

V: Az ima a törekvésnek egy kifejeződése, vagy lehet az is. Mert vannak imák, amelyek csak egy vágyat fejeznek ki: pl. gazdagságra, világi sikerre, stb. irányuló imák.

 

K: Mi a különbség a törekvés és a megnyílás között?

V: Semmi közük egymáshoz, csak annyi, hogy a törekvés hozza el a megnyílást. A megnyílás azt jelenti, hogy a tudat nyitottá válik az Igazság és az Isteni felé, amelyektől jelenleg el van zárva – a fogékonyság egy állapotát jelzi. A törekvés egy elhivatottság a lényben, nem egy megnyílás.

 

K: A vitálisból jövő törekvés ugyanolyan természetű, mint a szívből jövő?

V: Nem, a vitális törekvés dinamikus, egy az Élet-Erőből jövő elhivatottság – a szívtől jövő törekvés vagy érzelmi vagy pszichikai.

 

K: Eltér a törekvés képessége különböző szadhakok esetében a természetüknek megfelelően?

V: Nem. A törekvés mindenkiben ugyanaz a képesség; különbség csak a tisztaságában, az intenzitásában és a tárgyában van.

 

K: Egy gyenge akaratú ember képes előre haladni csak a törekvésen keresztül?

V: Nem. Vagy növelnie kell az akaraterejét, vagy egy Magasabb Képességet kell magába hívnia, hogy ezt megtegye érte.

 

K: Meg tudja növelni a törekvés egy gyenge akaratú személy az akaraterejét?

V: Igen, meg tudja – ha magába hívja az Isteni Akaratot.

 

K: Miért válik a törekvés néha lassúvá néha gyorssá?

V: Ez mindenkinél így van – a természet nem tud mindig gyors iramban haladni.

 

K: Ha a természet nem tud mindig gyors iramban haladni, akkor miért kéritek, hogy maradjunk állhatatosak a törekvésben?

V: Ha nem maradtok állhatatosak a törekvésben, akkor e természet vissza fog süllyedni a régi alacsonyabb állapotba.

 

K: Az a szadhak, aki nem érez sem egy intenzív törekvést, sem természete akadályainak heves ellenállását, képes lesz előre haladni a szadhanájában?

V: Gyanítom, ez azt jelenti, hogy csak lassan tud haladni.

 

K: Amikor egy szadhak semmi törekvést sem érez, és nincs semmilyen tapasztalata, mit tegyen, hogy megmaradjon a szadhanájában?

V: Ne feledkezzen meg az Anyáról, maradjon nyugodt, és hívjon.

 

K: Lehetséges a szadhak számára, hogy törekvése erejénél fogva kezdettől fogva felismerje az Istenit?

V: Ha rendelkezésre áll a pszichikai és spirituális törekvés teljes tisztasága, akkor ez előfordulhat – de ez ritka.

 

K: Úgy érzem, hogy a törekvést az Anya Akarata és Kegyelme is növeli. Így van?

V: Igen, de ha nem törekszel, akkor nem.

 

K: Azt kérted tőlem, hogy legyen szüntelen törekvésem. De én úgy találom, hogy az Anya Ereje az, amely lángra lobbantja a törekvést bennem, illetve növeli és erősíti azt. Milyen személyes erőfeszítésre van akkor szükség a részemről?

V: Az igaz, hogy az Anya Ereje törekszik benned, de ha a személyes tudat nem adja beleegyezését, akkor az Erő nem működik. Ha a személyes tudat szüntelenül az Istenit kutatja, és hozzájárul az Erő működéséhez, akkor a törekvés és az Erő működése szintén állandó lesz.

 

K: De nem igaz az, hogy a szadhak személyes tudatát is az Anya mozgatja, és az összes cselekedetét ő irányítja?

V: De ha a személyes tudatod helytelen dolgokat tesz, az is az Anya, aki a ezeket a helytelen dolgokat teszi?

 

K: De nem igaz az, hogy ha a szadhak a magasabb részeiben nem nyitott az Anya munkálkodása felé, akkor az Anya az alacsonyabb részeiben dolgozik, és arra készteti, hogy hibákat kövessen el, hogy az általuk kiváltott szenvedésen keresztül megtanulhassa, hogy felé forduljon a magasabb részeiben?

V: Az Anya nem készteti az embereket arra, hogy hibákat kövessenek el; a Prakriti készteti őket erre – ha a Purusa nem tagadja meg a beleegyezését. Az Anya itt nem ez az alacsonyabb Prakriti, hanem az Isteni Sakti, és az ő munkája, hogy nyomást gyakoroljon az alacsonyabb Természetre, hogy változzon meg. Mondhatod, hogy a nyomás alatt a Prakriti botladozik, és képtelen válaszolni, és hibákat követ el. De nem az Anya az, aki arra késztet, hogy helytelen folyamatokat kövess, vagy aki, a helytelen folyamatokat megteszi benned – ha így gondolod, akkor megvan a kockázata, hogy igazolod magadnak a folyamatokat vagy a folytonosságukat.

 

K: De nem igaz az, hogy maga a Prakriti az Istenitől ered? Ebben az esetben az nem az Isteni Anya energiája és része?

V: Minden az Istenitől jön; az alacsonyabb Prakriti viszont a Tudatlanság energiája – ezért nem az igazságnak, hanem csak az igazság és a hamisság keverékének az energiája. Az Anya itt nem a Tudatlanság Hatalmát képviseli, hanem azt a Hatalmat, amely azért jött le, hogy lehozza az Igazságot, és a Tudatlanságból felemeljen a Igazságba.

 

K: Milyen módon van szükség a személyes erőfeszítésemre, hogy hozzájáruljak az Anya munkálkodásához énbennem?

V: Úgy, hogy egyre jobban megnyitod magad az igaz dolgokhoz, a Békéhez, Fényhez, Igazsághoz, Ánandához való hozzájárulásoddal – és elutasítod a helytelen dolgokat, mint az indulatot, hamisságot, nemi vágyat stb.

 

K: Mi az akadálya, hogy a szadhak teljes hozzájárulását adja az Anya működéséhez a természetében?

V: A helytelen folyamatok: az önfejűség, egoizmus, a vitális szenvedélyek, hiúság, személyes vágy, stb.

 

K: Igaz az, hogy ha egy embernek igaz törekvése van, akkor az Isteni megfelelő befogadó edénnyé teszi őt az Ő leereszkedéséhez, még ha tudatlan és korlátozott is az elméje?

V: Igen – csak az elmének nem szabad kicsinyesnek és szűk látókörűnek lennie, – és szerelmesnek a saját szűklátókörűségébe.

 

K: Mit jelent az, hogy szerelmesnek lenni az elme szűklátókörűségébe?

V: Az emberek szeretnek szűklátókörűek lenni; kötődnek a saját korlátolt elképzeléseikhez, érzéseikhez, véleményeikhez, preferenciáikhoz, és zavarodottá és dühössé válnak vagy teli lesznek kétségekkel, ha bárki is megpróbálja őket arra késztetni, hogy szélesebb körűen gondolkozzanak – ezt jelenti szerelmesnek lenni az elme szűklátókörűségébe.

 

K: Bizonyos emberek azt mondják, hogy egy tudományos felkészültségű személy, fejlett intellektussal gyorsabban halad előre a szadhanában, mint egy tanulatlan személy, fejletlen intellektussal, még ha mindkettőjüknek is ugyanolyan intenzitású a törekvése. Igaz ez?

V: Nincs ilyen szabály. Jobb, ha az elme erős és fejlett, de a tudományos felkészültség nem feltétlenül hoz létre egy erős és fejlett elmét.

 

K: Azt mondod, hogy a tudományosság nem hoz létre erős és fejlett elmét. Mi hozza akkor létre azt?

V: Az által az akarat által jön létre magától, hogy helyes, messzemenő és az igazságot képlékenyen befogadó tudással rendelkezzünk.

 

K: Elengedhetetlen egy gyenge és szűklátókörű elmével rendelkező személy számára, hogy erőfeszítést tegyen elméjének erőssé és fejletté tételére, ezért, hogy fogadhassa az Isteni Kegyelmet, vagy ráhagyhatja magára a Kegyelemre, hogy előkészítse azt a leereszkedése számára?

V: A személytől függ. Ha a szadhanája útjában áll a gyenge és szűklátókörű elméje, akkor megkísérelheti kitágítani – ha a szív erős és igaz vagy a pszichikai lény aktív, akkor ráhagyhatja az Isteni Erőre, hogy megtegye azt a Jóga folyamán.

 

K: A megfelelő műveltséghez és az elme kulturális fejlettségéhez nem szükséges a szadhak számára, hogy könyveket olvasson?

V: Nem könyvek olvasásával tudja ezt elérni – hanem azzal, hogy megpróbálja a dolgokat világosan átgondolkodni és látni. Az olvasás teljesen másodlagos dolog. Elolvashatja az ember könyvek ezreit is, és mégis szűklátókörű és ostoba marad.

 

K: Igaz az, hogy a “szatszanga” (spirituális személyek társasága) törekvést hoz létre az Isteni iránt, és növeli azt?

V: Igen

  Sri Aurobindo: Elements of Yoga